Mérsékelt növekedés és euróbevezetés – a GKI 2030-ig szóló előrejelzése
A magyar gazdaság 2030-ig mérsékelt, kiugró húzóágazat nélküli növekedési pályán haladhat a GKI friss előrejelzése szerint. A kutatóintézet konferenciáján az euró bevezetésének lehetősége, a gazdasági modell átalakítása, valamint a termelékenység növelésének szükségessége is központi téma volt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026. szeptember 22-én, a budapesti CEU Nádor Event Centerben rendezte meg „Magyar Gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva” című konferenciáját. A rendezvényen a GKI elemzői, valamint gazdaságpolitikai döntéshozók, jegybanki és vállalati szakértők tekintették át, milyen pályán juthat el Magyarország 2030-ig.
Kimerülő növekedési tartalékok
Bank Dénes, a GKI igazgatója szerint 2027 és 2030 között az ipar évi mintegy 3, az építőipar 3–3,5 százalékos bővülése valószínűsíthető, a szállítási és az infokommunikációs ágazat ennél némileg dinamikusabban teljesíthet. Az összkép egy stabil, de a felzárkózáshoz önmagában nem elégséges növekedési ütem.
Molnár László, a GKI vezető kutatója szerint a korábbi évek növekedését tápláló tartalékok jórészt kimerültek: a 2020 utáni időszakban elfogyott a könnyen mobilizálható munkaerő, a foglalkoztatottság megközelítette a lehetséges felső határát, az uniós források beáramlása visszaesett, a külföldi működőtőke pedig már nem képes pótolni a kieső növekedési hajtóerőt.
Négy terület, amire az euróbevezetéshez figyelni kell
Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója szerint a következő négy-öt év meghatározó gazdaságpolitikai témája az euróbevezetés kérdése lehet. Kiemelte, hogy a magyar euróbevezetés sikere szempontjából négy területre kell kiemelten figyelni: a nemzetközi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai környezet változásaira, a magyar gazdaság strukturális kihívásaira és nehézségeire, a hiteles fiskális konszolidációra, valamint az árstabilitás fenntartható elérésére.
Hozzátette, hogy Magyarország jelenleg a csatlakozási kritériumok közül egyedül az inflációs előírást teljesíti, ennek eléréséhez is jelentős reálkamatszintet kell fenntartania, miközben a magyar gazdaságban továbbra is rejtett inflációs feszültségek húzódnak meg.
Nemzetközi kockázatok és modellváltás
Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, a GKI felügyelőbizottságának elnöke a nemzetközi környezet kockázataira irányította a figyelmet. A hosszú távú kihívások között a növekvő államadósságot emelte ki, amely terén az eurózóna viszonylag stabil pozíciója versenyelőnyt jelenthet. Hozzátette: a magyar államműködés hatékonyságának javítása elengedhetetlen a versenyképesség fokozásához.
Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az olcsó munkaerőre és összeszerelő tevékenységre épülő korábbi növekedési modell tartalékai kimerültek, és a hangsúlyt a magasabb hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú gazdaság felé kell áthelyezni. A minisztérium célként a termelékenység és az exportteljesítmény emelését, a kis- és középvállalati szektor megerősítését, valamint egy kiszámíthatóbb szabályozási környezet kialakítását jelölte meg.
