Zárt ajtók mögött beszéltek a bankárok, újraterveznék a magyarok kedvenc termékét
A 3 százalékos Otthon Start program uralja a lakáshitelpiacot, a bankrendszerben azonban már a hosszú távú költségeket és a rendszer átalakításának szükségességét vizsgálják. Több magas rangú banki vezetővel folytatott háttérbeszélgetés alapján a pénzügyi szektorban egyre erősebben körvonalazódik az igény a támogatási rendszer újragondolására: szűkebb jogosultsági körrel, célzottabb támogatásokkal és nagyobb hangsúllyal az energiahatékonyságon.
A háttérbeszélgetéseken elhangzott számítások szerint az új lakáshitelek körülbelül 72 százaléka már a 3 százalékos programhoz kötődött. „Ami 3 százalékos, azt mindenki le akarja hívni” – mondta az egyik magas beosztású bankár. A banki adatok szerint egy ilyen hitel átlagos összege nagyjából 35 millió forint körül alakul.
A konstrukció maximális futamideje 25 év, és a banki szereplők éppen ezt a hosszú időtávot tartják az egyik legfontosabb elemnek. Az állam ugyanis nem pusztán a hitel indulásakor vállal támogatást, hanem hosszú évekre magára veszi a piaci és a kedvezményes kamat közötti különbség jelentős részét. Egy 35 millió forintos, hosszú futamidejű, 3 százalékos hitel az adott hitelfelvevő után nagyságrendileg 12–15 millió forintjába kerülhet az államnak a teljes futamidő alatt.
A bankárok ezt az összeget több tízezer hitellel szorozták fel. Az általuk idézett állomány 56 ezer szerződés körül járt. Ha pusztán ezzel a 12–15 millió forintos egyedi támogatási becsléssel számolunk, akkor már több százmilliárd forintos hosszú távú költségvetési nagyságrend adódik.
Az egyik bankvezető felidézte, a lakáshitelezésben korábban inkább a 6 százalék körüli kamatszint számított olyan lélektani határnak, amely alatt érdemben megmozdult a kereslet. A banki gondolkodás egyik központi eleme, hogy a kamat nem pusztán költség, hanem árjelzés is. A támogatott konstrukcióban azonban az ügyfél mindkét esetben ugyanazzal a 3 százalékos kamattal találkozhat.
A beszélgetésen többször előkerült a jogosultsági kör szűkítése. Az egyik banki szereplő szerint érdemes lehet újragondolni, pontosan mit jelent az „első lakás”, szükséges-e a tényleges beköltözés, illetve legyen-e különbség új és használt lakás között. Két olyan cél hangzott el többször is, ahol indokoltnak tartanák az állami szerepvállalást: a családok lakhatásának támogatását és a kisebb települések finanszírozását.
Az egyik banki vezető szerint a lakáspolitikából ennél is nagyobb elem hiányzik: az energiahatékonyság. A beszélgetésen elhangzott becslés szerint a lakások és családi házak mintegy 80 százaléka 1990 előtt épült. „Az elmúlt évek programjaiból azt tanulta meg mindenki, hogy ha a támogatás célját túl általánosan határozzák meg, a pénz könnyen olyan munkákra megy el, amelyek ugyan növelik egy lakás komfortját vagy értékét, de nem csökkentik számottevően az energiafelhasználást. Ha nincs külön energetikai cél, hamarabb lesz belőle parketta, mint energiahatékonyság” – fogalmazott.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége közgyűlésén elhangzott, hogy az ingatlanpiaccal szorosan összefüggő építőipar a rendszerváltás óta nem volt ilyen nehéz helyzetben. Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár bejelentette, hogy a mostani ciklus fő stratégiájaként a társas házakat és a városi épületeket is elérő, nagyszabású energetikai felújításokat készítené elő a kormányzat. „A bérlakások, szolgálati lakások és kollégiumok építése mellett nagy volumenű, komplex energetikai felújítási programokat tervezünk ebben a ciklusban. Az eddig jellemzően családi házakra összpontosító beavatkozások körét társas házakra, városi épületekre és középületekre bővítenénk” – vázolta a kormányzati gondolkodást az államtitkár.
Korábban az egyik nagy hazai pénzintézet vezetői arról beszéltek, hogy a magyar lakásállomány műszaki és energetikai állapota lényegesen rosszabb a fejlettebb országokénál, ennek ellenére a felújítási célú lakáshitelek aránya alacsony. Javasolták, hogy az állam a lakásvásárlás mellett a felújításokat – különösen az energetikai korszerűsítéseket – is támogatott hitelcélként kezelje.
A banki vezetők többször hangsúlyozták, hogy szerintük kívülről túl egyszerű az a kép, amely szerint a pénzintézetek a támogatott programokon rendkívüli profitot érnek el. Érvelésük szerint a támogatott hitelekből származó bevételeket együtt kell nézni a bankadóval, az extraprofitadóval és a szektorra rakódó más terhekkel.
