Schmidt Mária reagált az Index cikkére: úgy érzi, visszacsöppent a 2000-es évek elejére
Schmidt Mária a Facebookon számolt be arról, hogy miközben a Terror Háza Múzeum újranyitásáról szóló Index-cikket olvasta, úgy érezte, mintha visszacsöppent volna a 2000-es évek elejére. A múzeum leváltott főigazgatója kiemelte, ugyanazokat az érveket hallják, mint akkoriban. Szerinte ez a baj a szakmai konszenzusra való hivatkozással, mivel folyamatosan változik a történelemtudomány.
Schmidt Mária ezután a cikk egyes állításaira, idézeteire reagált. Rainer M. János állítására azzal vágott vissza, hogy vajon minek minősül a 15 ezer műtárgy, ha a Terror Háza Múzeum „nem egy klasszikus múzeum”. Eörsi Lászlónak azt üzente, hogy dacára annak, hogy csak lélekben tudott ott lenni, mégis ugyanazt az unalmas és avítt véleményt tudja csak mantrázni.
Schmidt Mária szerint ez megmutatja, hogyan használja az SZDSZ-es szellemi csapat a tudomány szót. A tudomány itt egy hatalmi pozíciót jelent: nem az általuk meghatározott elvek alapján alkották meg. A tudomány az ő értelmezésükben nem egy módszertan a világ megismerésére, hanem egy mindig változó ortodoxia-gyűjtemény, amit ők határoznak meg, és amitől az eltérést kiközösítéssel büntetik.
Ezzel szerinte megérkeztek a legsúlyosabb érvhez, amelyet a liberális történészgárda már unalomig ismételt, mégpedig a kommunista diktatúrára, a Szálasi-korszakra és a zsidóságot ért elnyomásra utalva. Jelezte, ez őt arra emlékezteti, amikor Fejtő Ferenc amiatt aggódott, hogy a múzeum a kommunizmus bűneit helyezi reflektorfénybe. „Nyilvánvalóan a pesti srácokat és lányokat az »értéktöbbletelmélet« foglalkoztatta a nap minden egyes percében vagy akkor, amikor egy bajtársát agyonlőtték a szovjet megszállók. Arra persze nem is gondoltam, hogy egy általános vagy középiskolás diákot pont az érdekel egy ilyen kiállítás során, hogy milyen éttermiségi viták zajlottak a Petőfi Körben! De lehet, hogy Eörsi ezért nem tudott soha értelmezhető kiállítást csinálni?” – reagált Schmidt Mária.
A múzeum volt főigazgatója arra is kitért, hogy a Terror Háza Múzeum miért nem vállalta a holokauszt részletes tárgyalását. „A múzeum létrehozását megelőzően döntött az első Orbán-kormány a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont létrehozásáról.” „Nemcsak a készülő múzeumra való tekintettel nem kívántuk megjeleníteni a magyar holokausztot, hanem azért sem, mert a magyar zsidóság második világháború alatti tragédiájának bármilyen terjedelmű tárgyalása az Andrássy út 60-ban kialakított múzeumban ellentétes lett volna azzal a felfogással, amit a kiállítás tervezői vallottak. A magyar holokauszt ugyanis nem jeleníthető meg sem előzményként, sem kiegészítésként az Andrássy út 60. történetébe.” „A holokauszt olyan magyar és összeurópai tragédia, amelynek önálló bemutatásától nem lehet eltekinteni.” „Végül, de nem utolsósorban pedig félrevezető lett volna beemelni a magyar zsidóság tragédiáját egy olyan épületbe, amely elsősorban a kommunista diktatúra terrorszervezeteinek székházaként vált hírhedtté.”
Schmidt Mária szerint a múzeum már az első perctől kezdve egy szálka a liberális történészcéh szemében. Ennek az az oka, hogy a rendszerváltoztatás után, szakítva a liberális történetírással, létrejött egy ilyen múzeum és emlékhely, miközben egyenlőségjelet tettek nemzeti és nemzetközi szocializmus között, valamint megkérdőjelezték a második világháborúban győztes nagyhatalmak erkölcsi és morális fölényét. Ezáltal pedig egyértelművé vált: egy emberellenes diktatúra legyőzésére szövetkeztek egy másik emberellenes diktatúrával. Azzal pedig, hogy nevén nevezték a tetteseket, megteremtették a múlttal való szembenézés lehetőségét, amely a rendszerváltoztatást követően elmaradt. De a múzeum jelentette az első lépést a nyelv visszavételében is. Az olyan szavak, mint »bűn«, a »szabadság«, a »tettes« vagy az »áldozat«, visszakapták eredeti jelentésüket. Ez pedig határtalan dühöt és gyűlöletet keltett bennük, ami azóta is csak forr. Erről szól valójában a Terror Háza Múzeum körüli liberális hiszti, amelyet hallgatásával magáévá tesz Tarr Zoltán – zárta gondolatait Schmidt Mária.
Tarr Zoltán korábban felmentette a főigazgatói posztból Schmidt Máriát. A Fidesz később köszönetet mondott neki, majd szégyenteljesnek nevezték ezt a lépést. A frakció szerint megérkeztek az „újkommunisták”. Schmidt Mária jelezte, a közösségi médiából értesült a leváltásról, majd azt állította, hogy semmilyen tartalmi vagy nézőpontbeli problémáról nem kapott tájékoztatást. Tarr Zoltán eközben bejelentette, hogy újranyitják a múzeumot. Az intézmény átalakítása és a menesztés miatt vasárnapra tüntetést szerveztek a Terror Háza Múzeum elé.
