A magyar kardiológus figyelmeztet: a sikeres szívműtét után jöhet az igazi veszély
A szív- és érrendszeri betegségek a magyarországi halálozás közel feléért felelősek – mondta Toldy-Schedel Emil kardiológus, katéteres beavatkozásokat végző orvos, a Magyar Ártalomcsökkentő Egyesület vezetője. Bár az infarktus kórházi ellátása az elmúlt tíz-tizenkét évben európai színvonalúvá vált, az infarktusos betegek körülbelül negyede egy éven belül meghal, ami lényegesen rosszabb az európai eredménynél.
A kórházi kezelés után új feladat kezdődik: megtanulni úgy élni, hogy kisebb legyen a következő rosszullét esélye. A segítségnyújtásnak már a mentő megérkezése előtt nagy szerepe van. A Szent Ferenc Kórház Mentsünk együtt életet programjában közel ötszáz, laikusok által is használható félautomata defibrillátort helyeztek ki, elsősorban olyan kistelepülésekre, ahová később ér ki a mentő, és nagy forgalmú helyszínekre. A program negyedik napján már sikeres újraélesztés történt.
A hosszabb távú megelőzésben a kardiológus elsőként az elhízást emeli ki, mivel a magyar lakosság testtömegindexe európai és világviszonylatban is magas. Az „egyen kevesebbet, mozogjon többet” tanács azonban kevés, mert a betegnek új szokásokat kell kialakítania, miközben az eredmény kezdetben kevésbé látványos. Ebben hozhatnak változást az életmódváltást támogató gyógyszerek: a meginduló fogyás sikerélményt ad, az orvos pedig három–hat hónapot nyerhet arra, hogy segítsen tartóssá tenni a változtatást. A kardiológus szerint egyes testsúlycsökkentő gyógyszercsoportok szív-érrendszeri előnyökkel is járnak.
Az alkohollal kapcsolatban a szakember rövid üzenete: szív- és érrendszeri betegek számára fogyasztását sem előnyösnek, sem megengedhetőnek nem tartja, az állítólagos szívvédő hatásokra hivatkozó mítoszokat félrevezetőnek tekinti. A mozgásnál heti öt alkalommal negyvenpercnyi dinamikus mozgást említett olyan mennyiségként, amely érdemben csökkentheti a halálozás és az újabb betegségek kockázatát. Fontosnak tartja, hogy a beteg szívesen végezze a mozgást, megfelelő intenzitással: „A mozgás olyan intenzitású legyen, ahol egy másik emberrel való beszélgetés megterhelő.”
A gyógyszeres kezelésnél is azon múlik sok minden, hogy az előírás követhető-e a hétköznapokban. Minél többféle tablettát kell szedni, annál könnyebben csúszik hiba a kezelésbe, ezért az orvos feladata lehetőség szerint egyszerűsíteni: huszonnégy órás hatású, illetve több hatóanyagot egyesítő készítményeket választani. A jobb együttműködés kevesebb újabb megbetegedésben és alacsonyabb halálozásban is megmutatkozhat. Magyarországon magas az átlagos koleszterinszint, ezért különösen fontos az előírt koleszterincsökkentők bevételéte.
A dohányzásról beszélve a kardiológus hangsúlyozta: a magyar társadalom negyede nikotinhasználó. Ennek kezelésére elsődlegesnek a leszoktató programok bővítését és az új használók megjelenésének megakadályozását tartja. A nikotin az egyik leginkább függőséget okozó vegyület, ezért felmerül a kérdés, hogyan segíthetünk azokon a nikotinfüggőkön, akiket nem sikerül leszoktatnunk. Esetükben lehet szerepe az orvosi ártalomcsökkentésnek, megfelelő kutatásokra és ellenőrzött vizsgálatokra támaszkodva. Az új termékek megítélését nehezíti, hogy a hagyományos cigarettáról felhalmozott tudáshoz képest jóval kevesebb adat áll rendelkezésre.
Azoknál a felnőtt dohányosoknál, akiknek nem sikerül leszokniuk, felmerülhet a kevésbé ártalmas alternatívák szerepe, ez azonban nem jelenti azt, hogy az új termékek veszélytelenek. Magyarországon az ízesített elektronikus cigaretták forgalmazása tilos, mégis sokan rendelnek ilyen eszközöket internetes oldalakról vagy ismerősöktől szerzik be őket. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint a feketepiac különösen a fiatalokat célozza. A legális értékesítés helyszínei a Nemzeti Dohányboltok, ahol a termékeknek meg kell felelniük a hazai és uniós előírásoknak.
A megelőzés mellett a panaszok időben történő felismerésére hívja fel a figyelmet a Boehringer Ingelheim szívvilágnapi közleménye. Eszerint Magyarországon mintegy 240 ezer, világszerte több mint hatvanmillió ember él szívelégtelenséggel; becslések szerint élete során minden negyedik embernél kialakulhat a betegség. A szívelégtelenség egyik legfontosabb figyelmeztető jele a fizikai terhelhetőség csökkenése: valaki korábban könnyedén felment a harmadikra, most viszont már az első emeleten megállni kényszerül. Fáradékonyság, légszomj, bokaduzzanat, tartós köhögés, szapora szívverés és étvágytalanság is jelentkezhet.
