Elkaszálta az uniós törvényszék a kekvák ügyében beadott keresetet
Elutasította az Európai Unió Törvényszéke hat magyar egyetem keresetét, amelyek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő uniós forrásmegvonások ellen tiltakoztak. Az ítélet szerint az EU Tanácsa jogszerűen függesztette fel a kifizetéseket, mivel a rendszerszintű összeférhetetlenség és a politikai befolyás közvetlenül veszélyezteti az uniós költségvetést.
Az Európai Unió Törvényszéke szerdán kihirdetett ítéletében elutasította azon hat magyar egyetem kereseteit, amelyek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) vagy az ilyen alapítványok által fenntartott jogi személyek uniós költségvetésből való finanszírozásának tilalma ellen irányulnak.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű törvényszéke ítéletében egyebek mellett megállapította, hogy az uniós tanács hatáskörrel rendelkezett a hat magyar egyetem által megtámadott rendelkezés elfogadására, ugyanis a költségvetés megállapítására és végrehajtására vonatkozó kizárólagos hatáskörét gyakorolta, nem pedig az oktatás és a kutatás területén fennálló hatáskörét.
Továbbá, az uniós tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy egyes tagállamok tekintetében, többek között a jogállamiság elveinek megsértése esetén ideiglenesen felfüggessze az olyan programokra vonatkozó költségvetésének végrehajtását, mint az Erasmus+ és a Horizont Európa.
A törvényszék szerint az ügyet illetően a jogsértés rendszerszintű, mivel Magyarország rendszerszinten nem képes vagy nem hajlandó arra, illetve kudarcot vallott abban, hogy megakadályozza az összeférhetetlenség területén alkalmazni szükséges uniós jogot sértő döntéseket. Ennek alapján a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a jogállamisági elvek megsértése megállapítható.
A törvényszék kimondta azt is, hogy közvetlen kapcsolat van a jogállamiság elveinek megsértése, és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között, ugyanis a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, és azok vezetőtestületeiben részt vevő magas rangú tisztviselők és politikai felsővezetők jelentős hatáskörökkel rendelkeznek költségvetési, működési és szervezeti kérdéseket illetően.
Felhívták a figyelmet, hogy ez alapján fennáll a veszélye annak, hogy az uniós finanszírozású egyetemi programok és képzések, a kutatási és fejlesztési projektek kiválasztását, valamint a személyi állomány kiválasztását közvetlenül politikailag befolyásolják.
Ennek ismeretében az Erasmus+ és a Horizont Európa program keretében a közérdekű vagyonkezelő alapítványok szerepet játszhatnak az uniós források kifizetésében a végső kedvezményezetteknek. Az Erasmus+ program keretében pedig fennáll annak a kockázata, hogy az összeférhetetlenség befolyásolja a kedvezményezett hallgatók kiválasztását, a kiválasztási folyamatba a tudományos érdemek értékelésén túlmutató megfontolások kerülhetnek be.
Tekintettel a mindenhol jelen lévő politikai ellenőrzésre és az összeférhetetlenség kockázatára, az uniós források felhasználásában közrejátszó minden belső eljárás, tudományos folyamat és irányítási struktúra külső befolyásnak lehet kitéve, ami az uniós források nem megfelelő felhasználásához vezethet – fogalmaztak.
Mindezek ismeretében az uniós tanács határozata nem sérti a tudományos élet szabadságát, pénzügyi jellegű intézkedésnek minősül, nem tartalmaz semmilyen tilalmat vagy előírást az említett intézmények akadémiai vagy tudományos tevékenységeire vonatkozóan, és ily módon hozzájárul a tudományos élet szabadságának és a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásához – mondta ki ítéletében az uniós törvényszék.
Az ügy előzménye, hogy az uniós költségvetés védelmében a jogállamiság elveinek magyarországi megsértésével szemben az Európai Unió Tanácsa a jogállamisági feltételességi rendelet alapján határozatot fogadott el, amely többek között megtiltja az Európai Bizottság számára, hogy a 2021 óta működő közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy az ilyen alapítvány által fenntartott intézménnyel, illetve szervezettel jogi kötelezettségvállalást tegyen.
Hat magyar egyetem azt kérte az Európai Unió Törvényszékétől, hogy semmisítse meg ezt a rendelkezést, vitatva a rendelkezés elfogadására vonatkozó tanácsi hatáskör hiányát, valamint egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az érintett intézmények egyike sem követett el jogállamisági elvsértést, továbbá, hogy nincs kapcsolat a jogállamiság elveinek esetleges megsértése és annak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása között.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy megkezdték az egyetemi alapítványi rendszer átalakítását. Augusztus végén pedig arról számoltak, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagság 98 százalékát lecserélik, miközben a testületek jogköreit is alaposan megnyirbálják. Eközben szeptember végén tizennégy kekva szűnt meg jogutód nélkül, köztük például a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány vagy éppen a Közép-európai Oktatási Alapítvány.
