Kritikus ponthoz ért az árrésstop ügye
Az átmenetinek szánt árrésstop a kormányváltást is túlélte, miközben a kereskedők boltbezárásokra és a magyar beszállítók visszaszorulására figyelmeztetnek. Büttl Ferenc közgazdász szerint a családok védelmével indokolt beavatkozás elsősorban politikai kommunikációs eszköz, amely most áremelkedés nélkül is megszüntethető lenne. Magyar Péter október 2-án Kisvárdán már miniszterelnökként beszélt a kivezetés mérlegeléséről, az agrárium és a kisboltok kárait említve, döntési időpontot azonban nem közölt.
A közgazdász szerint a kis üzletek mentesítése elsőre könnyítésnek tűnhetett, csakhogy a piac szereplői nem egymástól elszigetelten működnek. Ha a nagy láncokat bizonyos termékek olcsóbb értékesítésére kötelezik, annak a szomszédos kisbolt is megérzi a hatását, akkor is, ha rá közvetlenül nem vonatkozik az előírás. A nagy hálózat a kieső bevételt más, nem szabályozott termékek árának emelésével kompenzálhatja, a kisbolt viszont nem tudja önként követni az árcsökkentést, így a mentesség nem biztosít számára versenyelőnyt.
Az árrésstopot 2025. március 11-én jelentették be, amikor a februári infláció 5,6, az élelmiszerek éves drágulása 7,1 százalék volt. A március 17-én életbe lépő szabályozás harminc élelmiszer-kategóriában legfeljebb tízszázalékos árrést engedett. Május 19-én harminc drogériai kategóriára is kiterjesztették tizenöt százalékos plafonnal, december 1-től pedig az élelmiszerlista 43 kategóriára bővült. Az eredetileg 2025. május végéig tervezett intézkedést többször hosszabbították, áprilisban törölték a lejárati rendelkezéseket, májusban törvényi szintre emelték.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára haladéktalan kivezetést sürgetett: Neubauer Katalin szerint a kisboltok sokszor saját árrésük feladásával sem tudnák megközelíteni a diszkontok árait. Felidézte, hogy 2025-ben 2713-mal csökkent az üzletek száma, ebből 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség is régóta sürgeti az intézkedés kivezetését, szerintük a kedvezőbb inflációs adatokat a verseny, az erős forint és a kedvezőbb beszerzési árak hajtják.
Büttl Ferenc szerint az erős forint és az importtermékek kedvezőbb árai most lehetőséget adnak a kivezetésre. Az árrésstop megszüntetése nem járna érzékelhető változással a fogyasztók szempontjából, vagyis várhatóan nem emelkednének az árak. Arra a kérdésre, hogy miért nincs még döntés, a közgazdász nem politikai félelmet nevezett meg: szerinte sok, régóta szükséges változtatás torlódik a kormányzat előtt, és szűkek a döntési csatornák.
