Magyar Péter reményt adott a fiataloknak, de két súlyos probléma még mindig külföldre hajthatja őket
Két friss felmérés eltérő képet mutat a magyar fiatalokról. A választás előtt húsz ország közül Magyarországon ítélték meg a legrosszabbnak saját mentális egészségüket, a nyári adatfelvétel szerint viszont csaknem kétszer annyian képzelik el itthon a jövőjüket, mint három éve.
Szabó Andrea ifjúságkutató szerint a hangulat valóban javulhatott, de az időzítés és a módszertan miatt az eredményeket óvatosan kell kezelni. A jobb közérzet önmagában nem elég ahhoz, hogy a fiatalok itthon maradjanak.
A kutató több mint két évtizede vizsgálja a magyar fiatalokat. Korábbi kutatásaik alapján három dolog kell az itthon maradáshoz: jó munkahelyek, lakhatás és a közérzet javulása. Utóbbi javulhatott, a másik kettő azonban komoly kihívás a mindenkori kormányok számára – mondta.
Mélyponton a fiatalok lelkiállapota a választás előtt
A STADA Health Report 2026 februárja és márciusa között, még a választás előtt készült húsz országban, mintegy húszezer válaszadóval. Magyarországon 2024 óta folyamatosan csökken azok aránya, akik jónak értékelik mentális egészségüket: 2024-ben a felnőttek 48, 2025-ben 44, idén már csak 43 százaléka mondta ezt, miközben a vizsgált országok átlaga 64 százalék volt. A magyar érték a legalacsonyabb a húsz ország között.
A 18–24 éves magyaroknak mindössze 27 százaléka érzi jónak saját mentális egészségét, ami szintén a legalacsonyabb arány. Portugáliában 39, Ausztriában 49, Szlovákiában és Csehországban 45 százalék ez az arány.
Nyáron már kétszer annyian maradnának itthon
Három hónappal később egészen más képet mutatott az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus által készített felmérés. Eszerint 2023-ban a 16–24 évesek 25 százaléka képzelte el tíz év múlva is Magyarországon az életét, idén már 45 százalékuk. A külföldi munkát tervezők aránya 57-ről 32 százalékra, a biztosan külföldre készülőké pedig 22-ről 7 százalékra csökkent.
Az első adatfelvétel 2023 októberében készült online, 802 fős mintán. A másodikat idén júniusban vették fel 817 fővel, de már vegyes módszerrel: a 16–18 éveseket tanórai keretek között, a 18–24 éveseket online kérdezték. A két adatfelvétel ezért módszertanilag sem teljesen összehasonlítható.
Aki külföldre vágyik, még nem biztos, hogy el is megy
Szabó Andrea szerint a külföldi munkára vonatkozó kérdést nem szabad szó szerint venni. Ez egy úgynevezett közhangulati indikátor, ami azt jelzi, hogy éppen hogyan érzik magukat a fiatalok abban az országban, ahol élnek. Ha sokan mondják, hogy más országban szeretnének élni, az inkább az elvágyódást, a megbecsültség és a lehetőségek hiányának érzését jelzi, mint egy azonnali elköltözési tervet.
A kutató a júniusi adatokat a győzteshez húzás időszakában készült felmérésként értékeli, és a módszertant is kritikusan látja. Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy tartós fordulat történt-e.
Munkahely és lakhatás
A tényleges vándorlási adatok hónapos késéssel jelennek meg. A KSH adatai szerint 2025-ben 39 650 magyar állampolgár vándorolt ki, miközben 41 800-an érkeztek vissza vagy költöztek be az országba.
A KSH szerint 2026 június–augusztusában a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 16,5 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 15,1 százalékkal. Ugyanebben az időszakban a teljes 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája 4,8 százalék volt.
A KSH lakásárindexe szerint 2025 harmadik negyedévében az összesített magyar lakásárszint a 2015-ös bázis 375,2 százalékán állt. Idén megfordult a trend: az első negyedévben 2,2 százalékkal csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. Éves összevetésben azonban a lakások így is több mint 12 százalékkal drágábbak, mint egy évvel korábban. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint Budapesten 2026 szeptemberének elején 260 ezer forint volt a kiadó lakások medián bérleti díja.
A kormány a Wekerle Lakásépítési Program előkészítését rendelte el, de ennek hatása a jelenlegi lakhatási adatokban egyelőre nem látszik. Szabó Andrea szerint 2027 elején egy személyes adatfelvételre volna szükség, amely megmutatná, tartós-e a javulás.
