Az aradi vértanúkra emlékezik az ország, a Parlament előtt kezdődik a gyásznap
Az aradi vértanúk emléknapján országszerte megemlékezéseket tartanak: Budapesten zászlófelvonással, koszorúzással és a Batthyány-mauzóleumnál rendezett ünnepséggel, délután pedig Gyulán emlékeznek az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira.
A Parlament előtti Kossuth Lajos téren zászlófelvonással kezdődik, a Batthyány-örökmécsesnél koszorúzással folytatódik, a Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál pedig megemlékezéssel zárul az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett rendezvénysorozat kedden a fővárosban.
A zászlófelvonást reggel nyolc órakor, az örökmécsesnél a koszorúzást fél órával később tartják Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök, Forsthoffer Ágnes házelnök, valamint Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter részvételével, míg a sírkertben a megemlékezés tíz órakor kezdődik: ezen az államfő, a házelnök és a honvédelmi miniszter vesznek részt.
Délután négy órakor Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Gyulai vár mellett, az 1848-49-es honvédtiszti emlékhelynél mond beszédet.
Kedd reggel Magyar Péter egy Facebook-bejegyzésben azt írta: 177 évvel ezelőtt az aradi vértanúk mellett, ezen a napon végezték ki Pesten, az első felelős magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. Emlékük legyen áldott. Éljen a haza!
Néhány perccel reggel 8 óra után Baka András, Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes kisétált a Parlament épületéből, majd a díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekar kíséretében Baka András szemlézte a felsorakozott egységeket és végül engedélyt adott a magyar lobogó felvonására, majd félárbócra engedésére a gyásznap alkalmából.
Negyed évszázada gyásznap október 6-a
Október 6-át 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává a kormány arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét – Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Láhner (Lahner) Györgyöt, Lázár Vilmost, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt –, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Idén százéves a Batthyány-örökmécses: a Pogány Móric tervei alapján készült emlékművet 1926. október 6-án avatták fel, azóta a magyar történelmi emlékezet, a kegyelet és a nemzeti megemlékezések egyik legfontosabb helyszíne – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Batthyány Alapítvány.
A Batthyány-család történelmi, kulturális és szellemi örökségének megőrzésével, valamint ismeretterjesztő és hagyományőrző programok szervezésével foglalkozó alapítvány arról is tájékoztatott, hogy az idén is országszerte több helyszínen rendezte meg a „Batthyány Ősz” programsorozatot október első napjaiban. A programsorozat a nemzeti gyásznapon zárul.
Először az Országházat látogatják meg, ide a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon közösségét várják. Az ünnepi megemlékezések délután folytatódnak, 17 órakor ünnepi koszorúzás lesz a Batthyány-örökmécsesnél.
A százéves emlékműnél tartott megemlékezés egyben a történelmi emlékezet és az örökség továbbadásának fontosságára is felhívja a figyelmet – olvasható az alapítvány közleményében. A résztvevők együtt hajtanak fejet az első felelős magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos és az 1848-49-es szabadságharc mártírjai előtt. A Batthyány Ősz október 6-i programjait közös gyertyagyújtás zárja az örökmécsesnél.
