Összefogtak a magyar női lapok, az isztambuli egyezmény ratifikálását kérik
A magyar női lapok szerkesztőségei október 11-étől egységes kampánnyal állnak ki az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett. A kezdeményezéshez csatlakozó lapok felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul ratifikálja az egyezményt, amely komplex módon támogatja a nők és a gyermekek biztonságának megteremtését, magában foglalva a megelőzést, a beavatkozást és a bűnismétlés megakadályozását.
A 38 ország által ratifikált isztambuli egyezmény olyan nemzetközi szerződés, amely elismeri a történelem során a nők hátrányára keletkezett politikai, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenséget, és kimondja, hogy a hátrányt ellensúlyozni kell, mert annak egyik rendszerszintű következménye a nőket és gyerekeket súlyosan veszélyeztető családon belüli erőszak. Magyarország az egyezményt 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta, így nem léptette életbe.
A kampányban részt vevő lapok – köztük a Dívány, az Elle, az Éva, a Femina, a Glamour, a Joy, a Marie Claire, az nlc.hu, a Nők Lapja, a Story, a Best, a Terézanyu és a WMN.hu – szerkesztőségei Rácz Zsuzsa író kezdeményezésére állnak ki egységesen a nők és a gyerekek biztonsága mellett. A szerkesztőségek 2026. október 11-én, a leánygyermekek világnapján egységesen lecserélik borítóikat médiafelületeiken, és november 25-éig, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjáig cikkekkel, riportokkal és edukációs tartalommal hívják fel a figyelmet a ratifikáció jelentőségére.
A közlemény szerint a nők ügye közügy, és a rendszerváltás kizárólag a nők és a gyerekek biztonságának garantálásával valósulhat meg. A lapok arra kérik a civileket, a szakmai szervezeteket és a sajtó képviselőit, hogy csatlakozzanak a kampányhoz, valamint a Hajnal Edina nőjogi szakértő és Murinai Angéla író által indított petícióhoz, amelyet eddig 22 600 ember írt alá.
A szerkesztőségek felhívták a figyelmet arra, hogy gyermekvédelemről lehetetlen beszélni a nők biztonságának garantálása nélkül. A párkapcsolaton belüli és családon belüli erőszak bizonyítása nehéz és nem biztonságos folyamat a bántalmazott nők számára, mert a jelenlegi intézményrendszer nem megfelelően támogatja őket, gyerekek esetében pedig a jelenlegi kereteken belül gyakran lehetetlen feladat. A bizonyítási eljárás és a kapcsolattartás jelenlegi hazai gyakorlata még kiszolgáltatottabbá teheti az egyébként is szenvedő gyerekeket.
Az egyezmény 31. cikkelye kimondja, hogy a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak gyermek áldozatait és gyermek tanúit adott esetben különleges védelmi intézkedésekben kell részesíteni, figyelembe véve a gyermek mindenekfelett álló érdekét. Az egyezmény szerint a kapcsolattartási jog gyakorlása nem veszélyeztetheti a gyermek vagy az erőszak áldozatának jogait és biztonságát. A 48. cikk előírja az alternatív vitarendezési eljárások – így különösen a mediáció és a békéltetés – kötelező voltának tilalmát az egyezmény hatálya alá tartozó erőszak valamennyi formája esetében, mivel erőszakos kapcsolatban az áldozat nem feltétlenül tudja szabadon képviselni az érdekeit. A közlemény szerint jelenleg hazánkban nem ez a bevett jogalkalmazási gyakorlat.
Az egyezmény a veszélyben lévő nők és gyerekek biztonságát védett lakhatással, anyagi támogatással és rendőri védelemmel is garantálja, valamint komplex intézményrendszer létrehozását írja elő a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére. Végrehajtását egy független szakértői testület, a GREVIO is ellenőrzi, amelyet a hazai jogszabályok önmagukban nem tudnak helyettesíteni. Az egyezmény kiemelt figyelmet fordít a megelőzésre is, amely jelenleg Magyarországon nem valósul meg; az államnak a szakmai civil szervezetek és a média képviselőinek bevonásával kell edukálnia a társadalmat.
A női lapok üdvözölték, hogy a Tisza-frakció Pásztor Anett vezetésével nemrég megalakult Női Műhelye az egyezmény ratifikálását prioritásként nevezte meg. A közlemény szerint az isztambuli egyezmény ratifikálása alapvető emberi jogi és társadalmi ügy.
A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala ingyenesen hívható a +36-80-505-101-es telefonszámon hétfőn, csütörtökön és pénteken 18 és 22 óra között, kedden 10 és 22 óra között, szerdán 12 és 16 óra között. Az egyesület segélyvonala külföldről a +36-1-267-4900-as telefonszámon érhető el. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos kérdésekben 0–24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225-ös telefonszámon.
