Baka András Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek
Baka András köztársasági elnök hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Fejes Pétert jelöli a legfőbb ügyész pozíciójára. A tájékoztatón újságírói kérdéseket nem lehetett feltenni. Első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt az Országgyűlés titkos szavazáson 138 nem, nulla igen szavazattal és egy tartózkodás mellett nem választotta meg.
Baka András a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy az elmúlt időszakban sok szó esett az új alkotmányról, amely szerinte történelmi lehetőséget jelent. Kiemelte: szükséges, hogy a jogállamiság hazai és nemzetközi követelményeinek megfelelően stabilan rögzítsék az állami működés alapvető kereteit. Hangsúlyozta, hogy kell új alkotmány, de látni kell azt is, hogy a jogállam nem örök időkre szóló statikus állapot.
Az államfő elmondta, olyan embert jelöl, aki egész szakmai életét az ügyészi hivatásnak szentelte, ismeri a szervezet működését, és rendelkezik a megújuláshoz szükséges tapasztalattal, függetlenséggel és tartással. Úgy látja, az ügyészség társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott, a szervezeten belül bizalmatlanság és bizonytalanság alakult ki, a közbizalom megrendült.
Fejes Péter 39 éves szakmai pályafutását az ügyészi szervezetben töltötte. Fogalmazóként kezdte, majd ügyészként, főügyészként, szóvivőként, fellebbviteli ügyészként és Vas megyei főügyész-helyettesként dolgozott. Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében is szolgált, valamint az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat.
A köztársasági elnök leszögezte, hogy Fejes Péternek nincs pártkötődése, politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt, főügyészi megbízatása az utolsó előtti legfőbb ügyész döntésével bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg. Ügyészi szolgálatát tavaly novemberben, az életkori korlátozás következtében kellett befejeznie.
Fejes Péter a sajtótájékoztatón elmondta, soha nem gondolta, hogy egyszer felvetődik annak lehetősége, hogy Györgyi Kálmán és Kovács Tamás utóda lehet. Szerinte a legfőbb ügyészi tisztség korábban is nagy felelősséggel járt, de akkor az ügyészi szervezet fegyelmezett volt, a közhangulat kiegyensúlyozott, a légkör nem volt megmételyezve. Úgy vélekedett, ez ma már nem mondható el. Célja visszaállítani az önbecsülést és a társadalmi megbecsültséget a szakmaiság és a politikamentesség érvényre juttatásával.
Baka András szeptember 21-én jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt jelöli legfőbb ügyésznek. Az Országgyűlés ülésén hangsúlyozta, hogy példátlanul széles körű szakmai konzultáció előzte meg a jelölést. Magyar Péter miniszterelnök az üléstermen kívül jelezte, nem lát esélyt arra, hogy a Tisza-frakció támogassa Szathmáry Zoltán megválasztását. Másnap reggel a Facebook-oldalán közölte: a frakció egyhangúlag úgy döntött, nem támogatja a köztársasági elnök jelöltjét, és tisztelettel kérték, hogy állítson új jelöltet.
Magyar Péter később videóban fejtette ki álláspontját. Leszögezte, tiszteletben tartják a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét, és komolyan veszik a parlamentben elmondott érveit. A döntés során figyelembe vették azt is, hogy az új legfőbb ügyésznek képesnek kell lennie helyreállítani az ügyészség iránti közbizalmat, garantálnia kell a szervezet politikai függetlenségét, és hiteles választ kell adnia a felhalmozódott szervezeti és működési problémákra. Rámutatott: az államfő jelöl, az Országgyűlés dönt, és mindkettő viseli saját döntésének politikai felelősségét. Megjegyezte, szokatlannak tűnhet, hogy egy köztársasági elnök önálló szereplő, és nem a kormányzati hatalom bábja.
A döntés után Baka András leszögezte, már a jelöléskor ismerte Szathmáry Zoltán testvérének aranykonvojügyben való érintettségét, és olyan nem nyilvános információkat is, amelyek szerinte jelentősen árnyalják a képet. Az államfő világossá tette: pártokkal nem egyeztet a jelölésről.
