Egyhangúlag szavazták meg a halálbüntetés visszaállítását Burkina Fasóban
Burkina Faso parlamentje egyhangúlag megszavazta a halálbüntetés visszaállítását terrorizmus, kémkedés és hazaárulás esetére – jelentette be szerdán Edasso Rodrigue Bayala igazságügyi miniszter. A nyugat-afrikai országban a halálbüntetést 2018-ban, a demokratikusan megválasztott elnök, Roch Marc Christian Kaboré hivatali idejében törölték el. Az ország jelenlegi ügyvivő elnöke, Ibrahim Traoré 2022-ben katonai puccsal került hatalomra.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet információi szerint Burkina Fasóban legutóbb 1988-ban hajtottak végre kivégzést. „Globálisan elismerést nyert az, hogy a halálbüntetésnek a bűnelkövetés szempontjából nincs elrettentő ereje, és a Burkina Fasó-i juntának is ehhez kellene igazodnia” – jelentette ki Ilaria Allegrozzi, a HRW Száhel-övezettel foglalkozó vezető kutatója az AP hírügynökségnek nyilatkozva.
A junta elleni bírálatok és a belbiztonsági válság
A Burkina Fasó-i juntát egyebek között azzal vádolják, hogy őrizetbe veszi a jogvédőket és a másként gondolkodó újságírókat, valamint feloszlatja a politikai pártokat. Allegrozzi a hatóságok szemére vetette azt is, hogy betiltanak médiacsatornákat, szakszervezeteket és civil társadalmi szervezeteket. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának országirodáját az ország elhagyására kényszerítették, a hatalom kritikusait pedig jogtalanul besorozzák a hadseregbe, bebörtönzik, kínozzák vagy eltüntetik – mondta a kutató.
A 23 millió lakosú Burkina Faso súlyos belbiztonsági válsággal küzd, amit tetéz, hogy a hadsereg az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezetekhez kapcsolódó szélsőséges csoportokkal harcol. Allegrozzi szerint a halálbüntetés visszaállítása nem fogja megoldani a belbiztonsági válságot az országban, hanem csak tovább növeli azt a már így is súlyos áldozatszámot, amelyet Traoré elnök terrorizmusellenes kampánya a burkinai népnek okozott hatalomra kerülése óta.
