Sportállamtitkár: nem egyes emberekre vonatkozik az összeférhetetlenségi javaslat
Nem egyes személyekre vonatkozik az Országgyűlés elé beterjesztett összeférhetetlenségi törvényjavaslat – jelentette ki Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban kedden reggel. A sportvezető szerint a tervezet célja, hogy a sportszervezetek működését a fair play jellemezze, és ne a napi politikai kapcsolatok határozzák meg, mekkora forrás alakul ki egy-egy klubnál.
Az államtitkár felidézte: a múltban nemcsak az elmúlt 16 évben, hanem jóval korábban is előfordult, hogy például dandártábornokok ültek bizonyos sportszervezetek élén, és azok jóval jelentősebb részt szakítottak a közösből, mint azok a szervezetek, amelyeknél nem feltétlenül politikában érintett emberek álltak az élén. Kálnoki-Kiss nem zárta ki, hogy a benyújtott javaslatban még lesz módosítás, de annak elfogadása és hatályba lépése után a korábbi és jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kell arról, érintettek-e.
„Bár tudom, hogy van, aki Lex Kubatovnak hívja – és ez szíve joga –, de nem egyes emberekre szól a törvényjavaslat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a javaslat arra vonatkozik, hogy a bizonyos sportszervezetek, egyesületek és szövetségek élén tapasztalható torzulások a jövőben ne legyenek. A megjegyzés Kubatov Gáborra, a Ferencváros elnökére utalt, aki a Fidesz korábbi pártigazgatója, alelnöke és országgyűlési képviselője is volt.
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án jelentette be, hogy a kormány szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportban. Hatályba lépésük után miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500-nál több sportolót foglalkoztató sportszervezetben.
„Összesen 174 sportszervezet van, amely 500 versenyző fölötti taglétszámmal rendelkezik, rájuk vonatkozik ez a törvényjavaslat” – magyarázta Kálnoki-Kiss, példaként említve Kisvárdát, ahol jelentős sportberuházás valósult meg, a helyiek mégis azzal küzdenek, hogy nem tudják megtartani játékosaikat, akik 14 évesen a Diósgyőrbe vagy az ország más részébe igazolnak.
A nagy világversenyek költségvetésével kapcsolatos vizsgálatokról az államtitkár kifejtette: ezek jelentősen túlárazottak voltak, a most zajló vizsgálatok az okokat fogják kideríteni, és azok alapján pontos számokat is meg tudnak majd határozni. Az idei atlétikai Világdöntő kapcsán például hárommilliárd forint sorsa továbbra is vitatott. Hangsúlyozta, hogy a 2027-es világversenyeket – amelyekre még az előző kormány szerződött – megrendezik, de sokkal racionálisabb költségvetéssel, a versenyek minősége szerinte nem változik.
„A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség élén is vezetőcsere volt. Olybá tűnik, kialakul egy olyan közbeszerzési rend, ami sokkal jobban védi az állami forrásokat, és ami nem egy céget jelöl ki egy-egy rendezvénycsomag megszervezésére és a kommunikációs lebonyolítására, hanem legalább 10-12 cég fog majd ezért versenyezni minden egyes alkalommal” – mondta, hozzátéve, hogy így biztosítottnak látja, hogy a cégek nem felfelé, hanem lefelé fognak alkudni.
A sportvezető kiemelte, jogszabály szerint továbbra is az NRÜ hivatott az 500 millió forint fölötti állami rendezvényeket megszervezni – köztük sporteseményeket –, ugyanakkor előkészítés alatt áll egy olyan jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a szövetségek opcionálisan eldönthessék, igénybe kívánják-e venni az NRÜ-t.
Az államtitkár azt is közölte, hogy a transzparencia jegyében hamarosan a teljes taótérkép is nyilvánosságra kerül, a szövetségekkel pedig két hónapja folytatnak párbeszédet a megváltozó sportfinanszírozás kapcsán. A társasági adóból származó sporttámogatás január 1-jével megszűnik, helyette a kormány bejelentése szerint 150 milliárd forintos támogatást kap a sport.
„Heti rendszerességűek az ülések, bízom abban, hogy a rendszer felkészült lesz, és zökkenőmentesen megy végbe a folyamat, ami a két támogatási rendszerből egyet csinál” – mondta. Hozzátette: a kisebb szervezeteket, amelyek eddig csak taóból gazdálkodhattak, megfelelő felkészítés után szeretnék ráterelni az új támogatási rendszerre. Június 30-ig még a szövetségek kapják a támogatásokat, azt követően ők döntenek arról, milyen mértékben támogatják tagszervezeteiket.
