A Fidesz visszautasítja a Szalay-Bobrovniczky Kristóf repülőútjait ért bírálatokat
A Fidesz szerint nevetségesek és alaptalanok azok a bírálatok, amelyek Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter külföldi útjainak költségeit érik. A párt a „Volt Miniszterelnök Titkársága” nevében kiadott közleményében kiemelte: a leköszönt miniszter kiváló munkát végzett, sikeresen képviselte a Magyar Honvédség érdekeit, ezért elismerést érdemel.
A közlemény szerint a miniszter utazásai megfeleltek a kormány vonatkozó utasításainak és a nemzetközi szokásoknak. A Fidesz úgy fogalmazott: bármely honvédelmi minisztert azért támadni, mert katonai repülőgéppel utazott, egyszerűen nevetséges.
794 millió forintot tettek ki a repülőutak költségei
A 2022 és 2026 közötti kormányzati ciklusban Szalay-Bobrovniczky Kristóf 77 repülőútjának adatait vizsgálták. A volt miniszter a kiküldetései 85 százalékában honvédségi repülőgéppel utazott, gyakran a 140 férőhelyes Airbus A319-es csapatszállítót választotta a 12–16 személyes Dassault Falcon 7X üzleti repülőgépek helyett. Előbbivel 51-szer, utóbbival 26-szor repült. Az úticélok között közeli városok is szerepeltek, így Prága, Varsó, Belgrád és Szarajevó.
A repülőgépek a legtöbbször először a kecskeméti katonai repülőbázisról Budapestre repültek a delegációért, majd onnan folytatták útjukat a külföldi célállomásra, visszafelé pedig fordított sorrendben tették meg az útvonalat. A honvédségi gépek használata hatszor annyiba került, mint az összes többi úti kiadás együttvéve.
A földi kiszolgálás vitte el a költségek csaknem 60 százalékát
A 794 millió forintos kiadás négy fő tételből állt: üzemanyagból, napidíjakból, légtérhasználatból és repülőtéri földi kiszolgálásból. Utóbbi közel 463 millió forintot tett ki, a teljes összeg csaknem 60 százalékát.
A kiadások összetétele 2024-től jelentősen megváltozott. Míg 2022-ben és 2023-ban az üzemanyag volt a legnagyobb költségtétel, később a földi kiszolgálás díjai kerültek az első helyre: a repülőutak földi kiszolgálására 2022-ben 26 millió forintot fordítottak, 2025-ben viszont már 189 millió forintot. A költségek megugrása egybeesett azzal, hogy a honvédség kiszervezte a feladatot egy magáncégnek.
Három pályázó közül a HM EI Zrt. nyerte volna el a megbízást, de egy frissen létrehozott, referenciákkal nem rendelkező alvállalkozóval közösen indult. Végül a Mate.aero Zrt. lett a győztes: a cég alapítója és egyetlen tulajdonosa Máté Gábor, aki a pályázat kiírásakor a HM EI Repülési Divíziójának igazgatója volt. Máté Gábor szerint a szolgáltatás átvétele előtt egy amerikai és offshore-háttérrel rendelkező külföldi cég végezte a feladatokat, a jelenlegi rendszerben pedig átláthatóbb és strukturáltabb adatok állnak rendelkezésre. Állította: a közbeszerzés szabályosan zajlott, a cégjegyzékben „egyéb munkavállaló” besorolással feltüntetett munkaviszonya több mint fél évvel az alvállalkozói szerződés megkötése előtt megszűnt.
