Magyar Péter bejelentésére százmilliárdok mozdulhatnak meg, itt vannak a részletek
Átalakul a lakástámogatások rendszere: az Otthon Startot felváltó Wekerle+ hitelprogram mellett több mint 600 milliárd forintból indulhat nagyszabású energetikai felújítási program. Magyar Péter miniszterelnök keddi bejelentése szerint az új hitelkonstrukció már október 28-tól elérhető, emellett visszatér az államilag támogatott lakástakarék.
A Wekerle+ az új építésű ingatlanokra 3, a használtakra 5 százalékos kamatot kínál. A támogatás feltétele, hogy a megvásárolt ingatlanba be kell költözni, és legalább öt évig ott kell élni. Lakásoknál 100, családi házaknál 150 millió forintos értékhatár, valamint legfeljebb 1,5 millió forintos négyzetméterár érvényes. A felvehető összeg legfeljebb 50 millió forint, a kamattámogatás maximum 25 évig járhat. A korhatárt 41 évről 45 évre emelték, így a 18–45 évesek igényelhetik a finanszírozást, házasság vagy gyermekvállalás nélkül is.
Az Otthon Start kifut: a korábbi támogatott hitelt már csak az október 27-ig megkötött adásvételi szerződésekre lehet igényelni, építkezéseknél az addig elindított engedélyezési eljárások vagy megtett bejelentések számítanak. A hitelkérelmek banki benyújtására 15 napos türelmi időt kapnak az érintettek.
Az energetikai felújítási program évente legalább 30 ezer otthon korszerűsítését célozza, így 2030-ig több mint 120 ezer lakás és családi ház újulhat meg. A beruházásokra több mint 600 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A családi házak tulajdonosai 2027 februárjától legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű hitelt igényelhetnek, amelynek 30–50 százalékát, maximum 7,5 millió forintot az állam átvállalna. Az önerő legfeljebb 500 ezer forint lenne.
A társasházak és panelek felújítását külön konstrukció segíti 2027 márciusától: előbbieknél lakásonként 5 millió, utóbbiaknál 4 millió forintos kamatmentes hitel érhető el, 200 ezer forintos önerő mellett, szintén 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatással. A kedvezmények feltétele, hogy a beruházás legalább 30 százalékkal csökkentse az érintett ingatlan energiafelhasználását.
A magyar lakásállomány jelentős része energiapazarló: a 2022-es adatokon alapuló becslés szerint az otthonok 28 százaléka, közel 1,3 millió ingatlan a legrosszabb, I energiaosztályba tartozott, míg a három legtakarékosabb, A–C kategóriába alig több mint 8 százalékuk, kevesebb mint 400 ezer lakás fért be. A két legrosszabb, H és I besorolású ingatlanból csaknem 2,2 millió van az országban, ezek tulajdonosai akár 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást is kaphatnának.
Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház évente mintegy 33 500 kilowattóra energiát igényel, míg egy 60 négyzetméteres társasházi lakásnak nagyjából 12 ezer kilowattóra is elegendő. Egy 1961 előtt épült, 100 négyzetméteres családi ház éves energiaigénye elérheti a 40 ezer kilowattórát, míg egy ugyanekkora, 2016 után épült ingatlané mindössze 12 ezer kilowattóra. A 200 főnél kevesebb lakosú falvak családi házainak energiaigénye négyzetméterenként évente 411 kilowattóra, szemben a budapesti 259 kilowattórával.
A szakértői várakozások szerint a gyors kivezetés nem okozott meglepetést, a lakáspiacon nyugodtabb időszak következhet, 2027-ben tovább lassulhat a lakásárak emelkedése, miközben a vásárlók alkupozíciója javulhat. A támogatás különösen a legrosszabb állapotú ingatlanok piacát mozgathatja meg, hiszen ezek felújításához járhat a legnagyobb, 50 százalékos vissza nem térítendő hozzájárulás, és éppen ezeknél érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás.
