Választási Hullám Tarolta Le Európát, Most Magyarországon A Sor
2025-ben Európa több országában a hagyományos politikai pártok gyengülése volt tapasztalható, miközben a populista és rendszerkritikus erők megerősödtek. Az angolszász térségben Donald Trump visszatérése jelentős hatással volt a választások kimenetelére. Az elkövetkező év mérsékelt érdeklődésű választásokat ígér, de a magyar országgyűlési választás lehet a legfigyelmesebb esemény Európában.
Vermes Ádám 2026. január 1-jén, csütörtökön, 06:00-kor készítette a beszámolót. Az elitellenes hangulat a 2025-ös év második felében több országban is látható volt, ahol a kormányzó erők gyengébben szerepeltek, míg a jobboldali populista pártok szárnyaltak.
Németország
Németországban a februári parlamenti választások során a szociáldemokraták (SPD) történelmi vereségét szenvedték el, Olaf Scholz kancellár pártja mindössze 16,4%-ra csökkent, míg a Friedrich Merz vezette konzervatív CDU/CSU szövetsége 28,5%-kal végzett az élen. A radikális jobboldali AfD a szavazatarányát megduplázva 20,8%-os eredményt ért el, ám Merz kizárta az együttműködést a párttal, így egy nagykoalíciós kormány alakult.
Lengyelország
Lengyelországban a 2023-as parlamenti választások után, 2025-ben a konzervatív tábor visszavágott. A Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Karol Nawrocki 50,9%-kal megnyerte az elnökválasztást, legyőzve Varsó polgármesterét, Rafał Trzaskowski-t. Nawrocki győzelme jelentős feladat elé állította a Donald Tusk vezette koalíciós kormányt.
Norvégia
Norvégiában a balközép koalíció megőrizte a többségét a parlamenti választások során, míg a bevándorlásellenes Haladás Párt rekordot döntve 48 mandátumot szerzett. A magas megélhetési költségek és az elégedetlenség fiatal szavazókat tolta jobbra.
Portugália
Portugáliában májusban előrehozott parlamenti választásokat tartottak, ahol a jobbközép Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette választási szövetség az első helyet foglalta el, de nem szerzett abszolút többséget. A Chega párt meglepetésre 60 helyet szerzett, míg a szocialisták 58 mandátumra estek vissza, amit a Chega vezetője, Andre Ventura a két nagy párt váltógazdaságának végének nevezett.
Magyarország
Magyarországon a következő országgyűlési választás április 12-re van kitűzve, amely előtt kiélezett kampányra lehet számítani. A közvélemény-kutatások egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak, de a legtöbb elemző egyetért abban, hogy a választás nyílt kimenetelű lesz. A Fidesz és a Tisza Párt közötti versengés elsősorban a kormány politikáját, a gazdaság helyzetét és Orbán Viktor orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját érinti.
Orbán Viktor kormánya az Oroszországgal szembeni szankciókat ellenzi, míg az ellenzék azt állítja, hogy Orbán politikája végső soron az ország elszigetelődéséhez vezetett. Az infláció és a jogállamisági feltételek hiányának következményeként a lakosság terhei is növekedtek, amit Orbán Viktor több jóléti intézkedéssel igyekezett enyhíteni, például a 13. és 14. havi nyugdíj bevezetésével.
A választás kimenetele a belpolitikai kampány mellett a nemzetközi helyzettől is függ. 2026-ra várhatóan a növekedés lassulása és a magas kamatkörnyezet továbbra is befolyásolja Magyarország gazdaságát. Az orosz energiaimport tilalmának kikerülése érdekében Orbán különutas megállapodásokat keresett, hogy biztosítsa a magyar ellátást.
Ez a szöveg arra világít rá, hogy a választások, gazdasági helyzet és politikai stratégiák miként formálják Magyarország jövőjét a globális és európai kontextusban.
