Legalább ötezer elsős bukott bele az iskolaérettségi rendszerbe
Az elmúlt évek során több ezer magyar kisgyermek számára a tanulmányok első lépései kínos kudarccal kezdődtek. A 2020-ban bevezetett iskolaérettségi rendszer számos gyereket érintett, akik éretlenül kerültek be az iskolapadba, sok esetben egy év múlva ismételten. A Szülői Hang Közösség adatai szerint legalább ötezerrel nőtt az évismétlések száma az első osztályban, amelyet a 2020 óta működő, bürokratikus iskolaérettségi rendszer visszásságainak tulajdonítanak.
Egy civil szervezet, a Szülői Hang, rámutatott, hogy az évismétlési arányok a rendszer alapvető hibáira utalnak. Míg korábban az óvodapedagógusok és a családok közösen dönthettek arról, hogy a gyermek iskolaérett-e, a 2020-tól kezdődően a döntési jogkör jelentős része átszólt az Oktatási Hivatalhoz. A szülőknek most már minden szükséges szakvéleményt és dokumentumot be kell szerezniük, és a végső döntést a hivatal hozza meg. Ez a változás jelentősen megnövelte az adminisztratív terheket, miközben a valódi gyermekigények figyelmen kívül maradtak.
Kisebb gyermeklétszám az óvodákban
A KSH statisztikái szerint a hatéves óvodások aránya a 2019/2020-as tanévben 63,7%-ról 56%-ra csökkent a 2024/2025-ös tanévre. Ez a tendencia arra utal, hogy egyre több gyermek kötelezően iskolába kerül hatévesen, függetlenül attól, hogy valóban iskolaérett-e.
Az évismétlési arány az elsősök között különösen aggasztó, hiszen a 2021 és 2024 között mozgó 4–5%-os értéket a 2022/2023-as tanévben 5,2%-ra emelkedett. Ezzel szemben a felsőbb évfolyamokban az évismétlők aránya 0,7–1,9% között ingadozik. Az alábbiak szerint: minden 22. elsős kénytelen megismételni az első osztályt, ami nem csupán egyéni problémákra vezethető vissza, hanem a rendszer hibáira.
A probléma mélyebb gyökerei
A Szülői Hang szervezet kiemeli, hogy a visszaesések száma csupán a látható problémákat takarja, sokkal többen küzdenek olyan nehézségekkel, amelyek nem feltétlenül vezetnek az évismétléshez, de már az iskolakezdéskor lemaradást okoznak. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a súlyos tanulási zavarokkal diagnosztizált gyermekek száma is 29,4 ezerről 35,7 ezerre nőtt 2020 és 2025 között. Ennek kapcsán keresik az összefüggéseket a gyengülő óvodai jelzőrendszer és a döntési folyamatok megváltozása között.
Ezért fontos, hogy a köznevelési rendszert átértékeljük és a gyermekek valós igényeire szabjuk, elkerülve ezzel a gyerekek átfogó kudarcból adódó traumáit.
