Mesterséges intelligencia a középiskolai oktatásban: új program indult
A diákok több mint 90 százaléka már napi szinten használ mesterséges intelligenciát, de sokan nem tudják, hogyan hozzák ki belőle a legtöbbet. A Bosch mérnökökkel közösen fejlesztett oktatási programot, amely nemcsak az MI használatára, hanem a technológia megértésére is megtanítja a középiskolásokat. A kezdeményezés három pillérre épül: az elméleti alapok megismerésére, a hatékonyabb tanulásra és az MI-vel való alkotásra. A cél, hogy a fiatalok kritikusan gondolkodva, tudatosan és felelősen használják a mesterséges intelligenciát.
Kedden délelőtt a Bosch pódiumbeszélgetést tartott a kőbányai Szent László Gimnáziumban. Az eseményen részt vett Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója Magyarországon és az Adria régióban, Balatoni József, alias Jocó bácsi, oktatási szakember, valamint Gudra Gábriel, a középiskolai edukációs projekt szakmai vezetője.
Tóth Edit, a cégcsoport digitálismédia-menedzsere a megnyitón elmondta: 2025-ben több száz diákot kérdeztek meg az MI használatáról, és a válaszokból kiderült, hogy szinte mindenki használja már napi szinten, viszont nem mindig helyesen. Ezért hozták létre a programot.
Bodó Teodóra elmondta, hogy nemzetközi példákon keresztül járták körbe a problémát, hiszen Kínában, Romániában és Portugáliában már iskolai keretek között oktatják a technológia használatát. Aszódon és Szombathelyen kipróbálták egy-egy középiskolában egy kurzuson keresztül, majd a visszajelzések alapján finomították a képzést. Mentálhigiénés és technológiai szakemberekkel is konzultáltak.
Gudra Gábriel a tananyag kialakításáról elmondta: három fő pillérre építették a struktúrát. Az elméleti részben a technológia megértése a cél, a gyakorlati részben a hatékonyabb tanulás MI-vel, valamint az alkotás az MI segítségével. Bodó hozzátette: 2026-ban 20 iskolában 800 gyermeknek szeretnék átadni a programot, és ha ez sikeres, szeretnék eljuttatni a nagyközönségnek is. Európában és Amerikában is érdeklődnek a koncepció iránt.
Balatoni József a gyakorlati oldalról elmondta: a pedagógus gyorsan kiszúrja, mikor használtak AI-t a diákok, és sokan nem ellenőrzik az MI-vel készült házi feladatokat. Véleménye szerint olyan feladatokat kell adni, amelyekhez segítségül hívhatják az AI-t, de nem tudják vele egy az egyben megoldani. Gudra kiegészítette: az AI a könyvtár modern megfelelője, de a kapott információkkal való munka továbbra is a diákokra vár. Bodó szerint az AI nem tévedhetetlen, a válaszait ellenőrizni kell, és meg kell találni az egyensúlyt.
A program végén a gyerekek és a tanárok visszajelzései adják majd a választ a sikerességre. Bodó szerint minél több ilyen programra lenne szükség Magyarországon, ami az ország versenyképességét is növelné. Gudra hozzátette: az AI percről percre változik, így a tananyag fejlesztése is folyamatos. Balatoni úgy véli, a mesterséges intelligenciát csak azoknak szabadna használni, akik otthonosan mozognak benne.
A beszélgetés után a diákok interaktív feladatokon keresztül tanulhatták meg, hogyan fordítsák javukra az AI-t: hogyan fogalmazzanak specifikus promptokat, ellenőrizzék az eredményeket, és csak megbízható oldalakról kérjenek adatokat.
