A Kormány Terve a 1600 Milliárd Forintnyi Uniós Forrás Kimentésére
2025. december 9-én a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, a TASZ és a Transparency International Magyarország közös elemzése alapján napvilágot látott egy meglepő híradás, amely szerint a magyar kormány nem mondott le az ország számára felfüggesztett helyreállítási alap (RFF) forrásairól. A terv lényege, hogy egy jogi kiskaput kihasználva 1600 milliárd forintnyi forrást a Magyar Fejlesztési Bankba helyezne, így a forrásból megvalósítandó projekteket a befejezett státusznak minősítené az Európai Bizottság részéről.
Hasonló lépést tett nemrégiben Lengyelország is, ahol egy jelentős összeg, 6 milliárd euró került át csoportosításra. Azonban míg a lengyel kormány teljesítette a kifizetésekhez szükséges reformokat, Magyarország mindössze 17 szupermérföldkövet hajtott végre a kiírt 27-ből. A helyreállítási alap eredetileg a koronavírus-járvány utáni gazdasági élénkítés érdekében jött létre, de jogállamisági aggályok és transzparencia hiánya miatt felfüggesztették a források kiutalását.
Jogszabályi Kiskapu és Kockázatok
A tervezett konstrukció lehetővé tenné, hogy a kormány a hitelezés keretén belül befejezettnek nyilváníthassa a projekteket, amit az Európai Unió felé ténylegesen is prezentálni tudna. A projektmennyiségnek köszönhetően az EU-nak úgy tűnne, hogy a szükséges kiadások adminisztratív értelemben megvalósultak, függetlenül attól, hogy valójában mi a helyzet a rajtuk álló projektekkel.
Fontos megjegyezni, hogy ez a megoldás nem példa nélküli. A múltban Lengyelország is hasonló jogi megoldásokat vetett be, hogy a helyreállítási alapból származó forrást egy új védelmi alapba helyezhesse. Ezzel a bizottság végül engedélyezte a módosítást, így a jövőbeli finanszírozási problémák elkerülése érdekében a források nem mentek veszendőbe.
Európai Bizottság Álláspontja
Azonban kétséges, hogy a magyar kormány javasolt lépéseit az Európai Bizottság támogatni tudná. A helyreállítási terv módosításához ugyanis az uniós intézmény jóváhagyása is szükséges. Magyarország eddig csak egy 920 millió eurós előleget tudott lehívni a RePower EU keretein belül, de a források további kiutalása megakadt, mivel az Európai Bizottság jogállamisági és átláthatósági szupermérföldkőkhöz kötötte a kifizetéseket.
Több jelentés szerint a kormány csak 17 szupermérföldkövet teljesített a meghatározott 27-ből, miközben ismereteink szerint a vonatkozó intézkedések állapota nem javult, sőt néhány esetben romlott. Az Európai Bizottság például az éves országjelentésében megállapította, hogy Magyarországon a jogállamiság és a korrupcióellenes intézkedések helyzete továbbra is aggályos.
Konklúzió
Így a kormány által javasolt módosítás célja, hogy megoldja a technikai problémákat, nem zárja ki a források felfüggesztésének fő okát: a magyar jogállamiság romlását és a korrupcióellenes intézkedések hiányát. Az eljárás tehát simán beleillik a már eddig is zajló politikai sorozat kellős közepébe, ami továbbra is aggasztó módon egy kalap alá vonja a pénzügyi intézkedések végrehajtását és a demokratikus normák betartását.
