A Tisza-kormány átalakítja a kamarai rendszert: van, aki nyer, van, aki veszít
Egyfelől eltörölt hozzájárulás, megszüntetés, törvényességi felhívás, másfelől megerősített szakmai önkormányzatiság, visszaállított kötelező tagság – a Tisza-kormány eddigi és tervezett kamarai intézkedései eltérő irányokba mutatnak. Miközben helyreállítják az orvosi kamara jogosítványait, az igazságügyi szakértői kamara a működőképességéért küzd a minisztériummal.
Hozzájárulás eltörlése, tagdíjreform
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 16-án a Facebookon közölte, hogy eltörlik a csaknem 900 ezer vállalkozó által kötelezően fizetendő ötezer forintos kamarai hozzájárulást. A kormány átmeneti jelleggel kamarai biztost jelölt ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, hogy minden közpénzt átláthatóan, felelősen és hatékonyan használjanak fel – jelentette be Kapitány István. A gazdasági és energetikai miniszter azt is jelezte, hogy az előző két év támogatásaiból számításaik szerint hárommilliárd forint felhasználatlanul maradhatott, amit azonnali hatállyal visszavesznek.
A több mint 400 ezer taggal működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara néven, új szervezeti és választási rendszerben működik tovább. A kamara átfogó tagdíjreformot készít elő, amelynek révén elsősorban az őstermelők, a kistermelők és a kisebb családi gazdaságok tagdíját csökkentenék jelentősen.
Végrehajtók, közjegyzők, szakértők
A Tisza-kormány a bírósági végrehajtás állami, nonprofit alapokra helyezését és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar megszüntetését tervezi. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara működését érintheti, hogy szűkítenék a kötelezően igénybeveendő közjegyzői szolgáltatások körét, felső korlátot vezetnének be a közjegyzők díjazására, egyes hatásköröket a bíróságokhoz, másokat a kormányhivatalokhoz telepítenének, és megszüntetnék a közjegyzőségek számának korlátozását is. A közjegyzők évente több mint egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat, ők folytatják le az összes, évi 120–140 ezer hagyatéki eljárást.
A működésképesség határán táncol a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara. A kormányváltás után is folytatódik a pereskedés az Igazságügyi Minisztériummal. A kamarának jelenleg nincs főtitkára, ugyanis a minisztérium érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítette a kinevezés jóváhagyására irányuló kérelmet. Ráadásul a tárca újabb törvényességi felhívással élt a kamara működésének jogszabályba ütközése miatt.
„Önállóan intézzék szakmai ügyeiket”
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítását szeptember 22-én fogadta el a parlament. Az új szabályozás a Magyar Orvosi Kamara köztestületi szerepének megerősítése érdekében visszaállítja a kötelező kamarai tagságot, továbbá a kamarához rendeli az orvosok szakmai-etikai eljárásait, de szélesíti a szerepét a szakmai döntések előkészítése, a szabályozás, a továbbképzés és a minőségbiztosítás területén is.
A köztársasági elnök szeptember 30-án megfontolásra visszaküldte a törvénymódosítást az Országgyűlésnek. Baka András nem azért élt politikai vétóval, mert nem ért egyet a törvény céljával. Meggyőződése szerint a független szakmai szervezetek működésének autonómiáját jobban erősíti, ha szükségtelen adminisztratív korlátozások helyett a tisztségviselő-választást a testület saját belső szabályaira bízzák.
