Döntöttek a meghallgatandókról a gyermekvédelmi vizsgálóbizottságban
A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság ülésén Gyurkó Szilvia államtitkár ismét bemutatta a gyermekvédelmi jelentést, majd a képviselők döntöttek a meghallgatandók köréről. A testület elnöke, Diószegi Judit felvetette Orbán Viktor meghallgatását is, de erről a bizottság végül elnapolta a döntést.
Gyurkó Szilvia előadása elején leszögezte: „Kemény és sötét szavakkal kell leírni a gyermekvédelem állapotát, de ez nem szabad, hogy minősítő legyen azokra a szakemberekre nézve, akik a rendszerben dolgoznak.” Elmondta, hogy a jelentés tizenkét megye tizennyolc gyermekotthonában tett látogatás után készült, és a munka azóta is folytatódik. A következő, koncepciót is tartalmazó jelentést év végén publikálhatják.
Az államtitkár szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer 1997, a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta soha nem működött igazán jól. A jelzések száma 2024-ben futott fel, amikor büntetőjogi szankciót kötöttek az elmaradásukhoz. Tapasztalatai szerint vannak megyék, ahol egészen jól működne a rendszer, ha békén hagynák, máshol viszont a rendszerváltás óta megoldatlan problémákkal küzdenek, jellemzően az ország északkeleti régiójában.
A bizottság egyhangú döntéssel támogatta három volt miniszter – Novák Katalin, Balog Zoltán és Pintér Sándor – meghallgatását vagy szükség esetén beidézését. A volt államtitkárok közül Soltész Miklós, Czibere Károly, Fülöp Attila, Rétvári Bence és Koncz Zsófia neve merült fel.
Diószegi Judit váratlanul azt javasolta, rendeljék el Orbán Viktor meghallgatását is, hogy kiderüljön, eljutottak-e a legmagasabb szintig a jelentésben szereplő információk. Melléthei-Barna Márton szerint a volt kormányfő felelt a kormány munkájáért, de nem biztos, hogy relevánsan tud nyilatkozni; ellenezni nem fogja a meghallgatást, de nem is biztos, hogy indokolt. Panyi Miklós alapvetően politikai akciónak nevezte a felvetést, és nem tartotta indokoltnak. Dúró Dóra szintén politikai felvetésként értékelte a meghívást. Juhász Hajnalka szerint a volt miniszterelnök esetében csúnya politikai húzás volt az elnök asszony részéről. Melléthei-Barna Márton válaszában közölte, hogy a felvetés egészen biztosan nem inkorrekt, de egyelőre nem feltétlenül szükséges Orbán Viktor személyes meghallgatását elrendelni. A bizottság végül elnapolta a kérdést.
Dúró Dóra szakemberek meghallgatására tett javaslatát a bizottság támogatta, Ábrahám Róbert meghívását azonban csak Dúró Dóra, Juhász Hajnalka és Panyi Miklós támogatta, a tiszás képviselők ellene szavaztak, így egyelőre nem kerül sor a meghallgatására. Diószegi Judit kompromisszumként írásos anyag beküldését javasolta. Juhász Hajnalka felvetette Bódis Kriszta meghallgatását is, amit Dúró Dóra nem látott közvetlenül kapcsolódónak a napirendi pontokhoz.
Dúró Dóra arról is beszélt, hogy „van egy olyan maffia, ami kifejezetten utazik a gyermekvédelemben felnövő gyermekekre, és a kapcsolatba kerülés után rövid időn belül őket is bűnelkövetővé teszik”. Gyurkó Szilvia egyetértett azzal, hogy ez a maffia jelen volt a gyermekvédelemben az elmúlt években, és hangsúlyozta, hogy az ilyen személyeknek ezután nincs helye a rendszerben.
Az áldozatsegítő központokról Gyurkó Szilvia elárulta, hogy megtartják őket, és néhány hét múlva nyilvános lesz az a program, amelyben kulcsszerepet szánnak nekik, komplex szolgáltatóhelyekké alakítva azokat. Panyi Miklós a nemzetközi összehasonlítás fontosságát hangsúlyozta, Gyurkó Szilvia pedig leszögezte, hogy a nemzetközi kontextus nem relativizálhatja a magyarországi problémákat, és példaként említette, hogy Ausztriában százötven gyermekre jut egy szociális munkás, míg Magyarországon ezerre.
