Évtizedek Között Egy Sorozatgyilkossal
Dennis Rader, akit a nyilvánosság csak „BTK-gyilkosként” ismer, hosszú éveken keresztül élt kettős életet, miközben Kansas állam Wichita városában brutális gyilkosságokat követett el. Egyik legmegdöbbentőbb aspektusa ennek a történetnek, hogy a férfi családja, különösen lánya, Kerri Rawson, sokáig nem gyanakodott arra, hogy egy sorozatgyilkossal élnek közvetlen közelben. A szakértők és a média számára is sokkoló felfedezés, hogy a férfi, aki 1974 és 1991 között tíz embert gyilkolt meg, a hétköznapokban mintaszerű katolikus közösségi tag volt.
Kerri Rawson a közelmúltban a Netflix dokumentumfilmjében, a „My Father: The BTK Killer”-ben osztotta meg fájdalmas tapasztalatait a szülőjével való kapcsolatáról. Elmondása szerint Rader varázslatosan tudta magát álcázni, mint odavan tartott apa és segítőkész férj. Miközben gyilkolt, a közönség számára kedves, elkötelezett polgárrá vált, mivel cserkészvezetőként és egyház tanácsának elnökeként tevékenykedett. Az Állam és a média évtizedeken át figyelmen kívül hagyta az ő tevékenységeit, és utolsó mentesítése egy saját magától indított hiba révén következett be, amely a nyomozás során özönlik a végzetes flopiemezes bizonyítékokhoz.
Kerri élete drámai fordulatot vett, amikor 2005. februárjában a rendőrség kopogtatott az ajtaján, és megkérdezték tőle, tisztában van-e vele, hogy apja gyanúsította a BTK-gyilkosságokra. Az érzelmi sokk, amelyet ez az információ jelentett számára, egy életre megváltoztatott mindent, amit addig a családjáról és arról hitt, hogyan fest a világ. A fájdalmas felismerés, hogy a legközelebbi hozzátartozójának sötét titka van, idővel elviselhetetlen tehernek bizonyult a fiatal nő számára.
A családi kapcsolatokban élte meg a legmélyebb zűrzavart. Kerri Rawson a dokumentumfilm során hangot adott annak a konfliktusnak, amely belső viaskodásként nyilvánult meg, ahogyan az apja „normális családi életét” élte, míg titokban rettegte az áldozatok paranoiáját és az apja szörnyűségeit. A kérdések, amelyek belülről mardosták, rámutattak arra, hogy mit is rejtett el valójában az apja, és hogy Kerri mennyire hibásnak érezte magát a történtekért.
A dokumentumfilm végére Kerri döntésre jutott: nem fog többé kapcsolatba lépni apjával, bár ezen döntés kapcsán törődés és gyűlölet is szorult belé, miközben az internetes gyűlölet hullámaival is szembe kellett néznie. Azonban nem adta fel, és elkezdett aktívan segíteni a hatóságoknak abban, hogy kiderítsék, apja köthető-e más, megoldatlan gyilkosságokhoz.
Rader végigjátssza a nyilvánosság irányította formait egy, a bíróság előtt levő, egyszerű videöhívásban. A jogi folyamat során állandóan próbálta megőrizni az irányítást, viszont a rendőrség DNS-bizonyítéka végleg bélyegezte meg őt. Rader, aki a húsz évet meghaladó gyilkosságok során tíz ember életét oltotta ki, most tízszeres életfogytiglani börtönbüntetését tölti a kansasi El Dorado börtönben, életének története pedig a „láthatatlan sorozatgyilkos” néven vált ismertté az amerikai bűnügyi történetírásban.
