Alkotmánybíró-választások után: maradt a régi rend, az ellenzéknek nem osztottak lapot
A parlament júliusban több ponton átalakította az Alkotmánybíróság működését, de az alkotmánybírák sokat bírált jelölési rendjét érintetlenül hagyta. A Tisza Párt a Fidesz idején kialakított szabályok szerint választotta meg jelöltjeit, a Mi Hazánk kiválasztottjai pedig egy kormánypárti szavazatot sem kaptak.
Az Alaptörvény 17. módosítása visszaadta a testületnek az elnökválasztás jogát, valamint a költségvetési és adótörvények teljes körű kontrollját; az újraválasztást kizárva 12-ről 9 évre rövidítette a mandátumhosszt, és a már megválasztott bírákra is 70 éves felső életkorhatárt vezetett be. Az alkotmánybírósági törvény módosítása megerősítette a szervezet költségvetési önállóságát, visszaállította a döntések Magyar Közlönyben történő közzétételét, az elnökválasztásra pályázati eljárást vezetett be, de a jelölési és választási rendszert változatlanul hagyta.
Bíróságok feletti politikai kontroll
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a szabályozás nem elegendő a testület függetlenségének helyreállításához, és a választás módjának korrekciója nem várhat az új alkotmány megalkotásáig. Hack Péter jogászprofesszor szerint 2010-ig megvolt a konszenzuskényszer, a kormánypárti többség azonban úgy változtatta meg a szabályokat, hogy a jelölés mandátumarányos bizottságban történik, így nincs szükség konszenzusra. Baka András 2025. február 22-én a bírák tüntetésén arról beszélt, hogy ha az Alkotmánybíróságot kizárólag egy politikai oldal adja, akkor az alkotmányossági vizsgálat a bíróságok feletti politikai kontroll fenntartásának eszközévé válik.
Szópárbaj Melléthei-Barna és Schiffer között
Az Országgyűlés július 27-én és szeptember 15-én összesen hat alkotmánybírót választott meg. A Fidesz–KDNP nem vett részt az általuk illegitimnek nevezett eljárásban, a Mi Hazánk viszont saját jelölteket állított, részt vett a bizottsági meghallgatásokon, és leadta voksait a titkos szavazásokon. A Tisza jelöltjei a bizottságban nem kaptak ellenzéki támogatást, a plenáris titkos szavazáson mindegyikükre hat ellenszavazat érkezett – pontosan annyi, ahány ellenzéki képviselő felvette a szavazólapot. A Mi Hazánk jelöltjeit a bizottsági meghallgatáson nem támogatták a kormánypárti képviselők.
Az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság július 27-i, négy és fél órás meghallgatásán Melléthei-Barna Márton, a testület tiszás alelnöke és Schiffer András vitája arról szólt, lehet-e másként alkotmánybírókat választani. Schiffer expozéjában felidézte, hogy a rendszerváltáskor az alkotmánybírókat nem világnézetük szerint választották, és hangsúlyozta, hogy jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet építeni. Melléthei-Barna szerint olyan alkotmánybírót kell választani, akinek nem ismerik a világnézetét, és nem egy politikust, aki 1990 óta folyamatosan politizál. Schiffer erre emlékeztette: 1989 novemberében Sólyom László úgy került az első Alkotmánybíróságba, hogy az MDF elnökségi tagja volt, és hivatkozott Bihari Mihályra, Pokol Bélára és Stumpf Istvánra is. Schiffer javaslatot tett a kétharmados többség felé az igazságszolgáltatási szervezetrendszer háromfejűségének megszüntetésére és a korábbi igazságszolgáltatási tanácsi rendszer visszaállítására: „Ha ez megtörténne, akkor egy nemzeti igazságszolgáltatási tanács jelölhetné az alkotmánybírókat.”
