ANTIDEMOKRATIKUS ÉS KOCKÁZATOS JELÖLTVÁLASZTÁS? KEMÉNY BÍRÁLAT ÉRTE A TISZA PÁRTOT
A Tisza Párt jelöltállításának folyamata egyre inkább megkérdőjelezhetővé vált, hiszen a politikai elemzők szerint a rendszer inkább egy szigorúan központosított belső mechanizmusra hasonlít, semmint valódi előválasztásra. Az események következtében kiderült, hogy a jelöltállítás átláthatatlansága lehetőséget adhat az ellenfelek beavatkozására is. A Politika és Elemzés rovat legfrissebb Pillanatképében, amely az Index elemzői cikksorozata, sorra vesszük a kérdéseket, amelyek a Tisza Pártra és Magyar Péter pártfőnökre vonatkoznak.
A Tisza Párt november 23-án nyilvánosságra hozta, kiket jelölne országgyűlési képviselőnek a következő áprilisi választásokra. A jelöltek érdekében a folyamat kétfordulós szavazással zajlik, először a Tisza Szigetek tagjai szavaznak, majd a teljes választókorú lakosság következik. A választási eljárás során, amelynek első köre ma indul, a második forduló november 25. és 27. között zajlik, a végleges jelölteket pedig november 30-án jelentik be.
Nagy Attila Tibor, elismert politikai elemző, hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt jelöltállítása nem nevezhető igazi előválasztásnak. Az elemző kitért arra is, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztás tapasztalatai kedvezőtlen fényt vetnek a jelenlegi mechanizmusra. A Tisza Párt mostani jelöltállítási folyamata számos szempontból elmarad a demokratikus normáktól.
NEM DEMOKRATIKUS FOLYAMAT?
A politikai elemző szerint az előzetes szűrés, amelyet a Tisza Párt országos elnöksége végez, egyértelműen antidemokratikus jelenség. A választókerületekben jelöltként kiválasztott három személyt a pártvezetés jelöli ki, a tagok és a választók részvétele nélkül. Ez a mechanizmus arra utal, hogy a központosított pártstruktúra dominál a folyamatban, kiüresítve a valós demokratikus részvételt.
Az első kör szavazása zárt körű, csak a Tisza Szigetek tagjai vehetnek részt rajta, így a párt irányító köre továbbra is jelentős hatalommal bír a választás felett. A második kör nyitott a választásra jogosultak számára, azonban a párt elnöksége – élén Magyar Péterrel – fenntartja a vétójogát, amely lehetőséget ad arra, hogy a részvételen kívül maradjon a népszerűbb jelölt is.
KOCKÁZATOS JELÖLTTASZÍTÁS
A politikai elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a Tisza Párt népszerű jelöltjei, mint például Bódis Krisztina vagy Ruszin-Szendi Romulusz, nem tudják meggyőzni saját támogatóikat, az súlyos presztízsveszteséget okozhat a párt számára. Ha ilyen helyzet áll elő, a párt tavalyi emlékei alapján valószínű, hogy megerősített nyomásgyakorlással próbálják menteni a helyzetet.
Az online szavazás kétes hitelességét is kritizálták, mivel nem léteznek helyi szavazatszámláló bizottságok, amelyek hitelesíthetnék az eredményeket. A politikai elemző felvetette, hogy a Tisza Párt elnöksége a saját hatáskörén belül összesíti és hitelesíti az adatokat, ami növeli a kockázatot, hogy a közvélemény csak a párt által közölt adatokra hagyatkozhat, anélkül, hogy valós visszaigazolás lenne.
A HEXÁPOTENCIÁLIS KOCKÁZATOK
Nagy Attila Tibor figyelmeztetett, hogy a Tisza Párt mindössze 29 taggal rendelkezik, ami jogi korlátokat szab a tagok részvételi lehetőségeinek. Mivel a legtöbb jelölt civil háttérrel rendelkezik, a helyi politikai kapcsolatok gyengesége miatt a jelöltek támogatottsága bizonytalan, így a siker vagy kudarc Magyar Péter képviselői képére hárul. A második fordulóban lehetőség van arra is, hogy kormánypárti szavazók is befolyásolják az eredményeket, ami további rizikófaktort jelent a párt számára.
Összességében az elemző megállapításai arra mutatnak rá, hogy a Tisza Párt jelöltállítási eljárása számos kérdést és kockázatot rejt, amelyek a politikai akarat és hitelesség megkérdőjelezéséhez vezethetnek. A párt jövője és a választókkal való kapcsolata éles kritikai megítélés alatt áll, amely a fejlődés útját nehezíti meg, ha nem képes hitelesen és demokratikusan működni.
