Súlyosan aránytalannak tartja a budapesti elvonásokat a Fővárosi Törvényszék
A Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa ismét az Alkotmánybírósághoz fordult a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A szeptember 24-én kelt indítvány szerint az eljárási garanciák hiányán túl az is felmerül, hogy a Budapestet terhelő elvonások súlyosan aránytalanok és elkobzó jellegűek.
Az Orbán-kormány 2017-ben vezette be a szolidaritási hozzájárulást, hogy a tehetősebb, nagyobb iparűzésiadó-bevételre képes önkormányzatok kötelező befizetéseivel mérsékelje a települések közötti pénzügyi különbségeket. Egy tavaly decemberi döntés szerint 2026-ban az ország 870 módosabb települése fizeti be a hozzájárulást, az előző évi 854 után. Idén is Budapest fizeti a legtöbbet, 97,7 milliárd forintot, a második Győr 13,1 milliárddal, a harmadik Debrecen 12 milliárddal. Székesfehérvár 9,5 milliárd, Kecskemét 7,6 milliárd, Budaörs 6,5 milliárd forintot fizet.
Az elmúlt évtizedben az Alkotmánybíróság kilenc döntést hozott a hozzájárulás kapcsán, a jogalkotó pedig legalább nyolc alkalommal igazított a szabályozáson. Budapest kötelezettsége a 2018-as 5 milliárdról 2024-re 75,5 milliárd forintra nőtt, a főváros 2023-ban pert indított a Magyar Államkincstár ellen. A 18/2024. (XI. 11.) AB-határozat nem semmisítette meg a támadott szabályokat, de rögzítette, hogy a kincstár közhatalmat gyakorol, ezért eljárásában érvényesülniük kell a tisztességes hatósági ügyintézés követelményeinek.
Februárban az Alkotmánybíróság az 1051/2026. (II. 11.) AB-végzésben érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a Fővárosi Törvényszék egy korábbi indítványát. Ugyancsak februárban a 15/2026. (II. 3.) kormányrendelet kizárta a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos közigazgatási pereket, és előírta a folyamatban lévő eljárások megszüntetését. Májusban az Alkotmánybíróság a 2/2026. (V. 12.) AB-határozattal visszamenőleg megsemmisítette a rendelet érintett rendelkezéseit, mert előkészítésük során elmulasztották biztosítani az Országos Bírói Tanács véleményezési jogát.
Szeptember 21-én a Budaörsi Önkormányzat alkotmányjogi panaszára az Alkotmánybíróság a 6/2026. (X. 2.) AB-határozatában Alaptörvény-ellenesnek találta az eljárási és jogorvoslati garanciák hiányát, ezért december 31-i hatállyal megsemmisítette a 2025-ös költségvetési törvény érintett rendelkezéseit, valamint a Pest megyei város fizetési kötelezettségét rögzítő rendeleti sort.
A törvényszék új indítványa a költségvetési törvény, valamint az azt megalapozó törvény és két miniszteri rendelet egyes rendelkezéseinek megsemmisítését kéri. A bírói tanács szerint a felperes a hozzájárulás megfizetésével negatív szaldóval zárta a 2020., 2021., 2022., 2023. és 2025. évet, így aránytalan terhet jelent számára a befizetés és annak 2025-ben megemelkedett mértéke. Álláspontjuk szerint a Magyar Államkincstár a tisztességes hatósági eljárás mellőzésével határozta meg az összeget, ami sérti az önkormányzat Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát.
Kármán András pénzügyminiszter október 14-i bejegyzésében azt írta, az Alkotmánybíróság szeptember 21-i határozata nem a hozzájárulás eltörléséről, hanem annak beszedési eljárásáról szól. Kiemelte, hogy a döntés december 31-i hatálybalépése időt biztosít a jogalkotónak az elszámolási és beszedési rendszer újraszabályozására, és a döntés nem jelent fizetési moratóriumot vagy a kötelezettségek automatikus elengedését. A miniszter szerint a kormány nyitott az önkormányzatokkal folytatott érdemi egyeztetésekre egy alkotmányos követelményeknek megfelelő, kiszámítható rendszer kialakításáról.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere egy nappal később jelezte, hogy a képviselő-testület többségének döntése alapján a kerület az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva nem fizeti be a hozzájárulás következő részletét. Számítanak arra, hogy a pénzt leemelik a kerület számlájáról, ezt követően pedig jogi úton támadják meg az elvonást.
