Nem Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát, hanem Vörös Erik
A vikingek bátor csapata Grönlandról indult, Kanadába jutott, ahonnan délebbre csorogtak. Ez még 1000 körül történt, bőven Kolumbusz nagy tette előtt. A norvégok 1000 körül érkeztek Kanadába, innen indították felfedező útjaikat, így hiába ünnepelték Kolumbusz Kristóf 1492-es felfedezését, nem ő volt az első.
A vikingek Izlandot és Grönlandot útba ejtve jutottak el Kanadába, ahonnan délebbre mentek. Felfedezéseiket évszázadokkal később mesélték el sagáikban, a leszármazottaik által lejegyzett viking történetek pedig történelmi szempontból megbízhatónak tekinthetők. 1966-ban a BBC műsorvezetője, Magnus Magnusson a XIV. századi Flateyjarbókot, vagyis a Flatey-sziget sagáját „az egyik legértékesebb izlandi kéziratként” jellemezte. A könyv annyira értékes, hogy amikor 1893-ban a chicagói világkiállítás szervezői kölcsönkérték Kolumbusz útjának 400. évfordulójára, és felajánlották, hogy küldenek egy hadihajót Dániába, hogy elhozza, egy páncélozott vonatot, hogy átszállítsa Amerikán, és 1 millió dolláros biztosítást kötnek rá, a dánok még így sem adták oda.
1960-ban egy skandináv tábort fedeztek fel a kanadai Új-Fundlandon található L’Anse aux Meadows-ban. 2021-ben pedig új kormeghatározási technikát alkalmazó kutatók felfedezték, hogy a vikingek már ezer évvel korábban lakták a helyet, amely bázistáborként szolgálhatott Észak-Amerika komolyabb felfedezéséhez. A skandinávok Izlandot 870 körül, Grönlandot pedig 100 évvel később találták meg. Innen mintegy 322 kilométer volt a Davis-szoroson át a mai Kanadában található Baffin-szigetig, amelyet Hellulandnak, a lemezek földjének neveztek. A sagák szerint a partvonalat dél felé követték Labradorba, vagy Marklandba, az erdők földjére, majd tovább délre oda, amit Vinlandnak, a szőlőtőkék földjének neveztek.
A sagák nemcsak azt írják le, hogy ezek a srácok egy helyen megálltak, hanem több helyet említenek – mondta Emily Lethbridge, az Izlandi Egyetem munkatársa.
Vörös Erik sagája
A hódító Vörös Erik 960 körül érkezett Izlandra, miután apját gyilkosság miatt száműzték Norvégiából. 932-ben az izlandiak megalapították a parlamentet, az Althingot, a nemzet szabadtéri gyűlését, ami minden nyáron két hétre összeült törvényhozási és igazságszolgáltatási célból egy szakadékban. Nemcsak az akusztika miatt számított különlegesnek, hanem egy természetes törésvonal volt az észak-amerikai és az eurázsiai tektonikus lemezek találkozásánál. Az első európaiak tehát, akik Észak-Amerikát felfedezték, parlamentáris gyűlésüket a két kontinens közötti hasadékban tartották.
Ha valakit törvényen kívülinek bélyegeztek ezen a szakadékbeli bíróságon, kitiltották Izlandról, míg a száműzetésük érvényben volt. Az Althing 982-ben három évre száműzte Vörös Eriket, miután heves vitába keveredett egy szomszédos földművessel, és az önbíráskodás útjára lépett. Így hogy földönfutóvá vált, felfedezőnek állt, és páriásága miatt lett az első izlandi, aki lábát Grönlandra betette és le is telepedett. 985-ben száműzetésének ideje lejárt, hazatért Izlandra, és telepeseket toborzott. Egy évre rá 25 hajóval indult vissza Grönlandra, 400–500 telepes követte, de a 25-ból csak 14 érkezett meg, 11 visszafordult vagy elpusztult. Az új földön letelepedők vezetője Erik lett.
Kolóniája 500 évig fennállt, innen indultak az észak-amerikai norvég felfedezések. Vörös Erik emberei merészek voltak, kibírták a fizikai megpróbáltatásokat, nyitott csónakokban keltek át az Atlanti-óceánon, hogy lássák, mit találnak. Erik fia, Leif Eriksson vezetésével több utat is megtettek a tengeren Észak-Amerikába. Történhetett volna úgy is, hogy miután Leif Eriksson és barátai Vinlandba érkeztek, szétnéztek és hazatértek, többet nem mentek arra, de régészeti leletekből tudjuk, a norvégok többször visszatértek a következő 200-300 évben.
1480-ban próbáltak meg először közvetlenül Amerikába jutni Norvégiából indulva és Grönlandot kihagyva. Egy dokumentum szerint Kolumbusz is tudhatott mások próbálkozásairól: 1497-98 telén egy John Day nevű angol megírta neki John Cabot sikeres 1497-es észak-amerikai útját. Levelében utal rá, hogy Kolumbusz tudta, hogy bristoli férfiak már évekkel korábban Észak-Amerikába utaztak. Mire Kolumbusz 1492-ben elérte a Bahamák partjait, a vikingek által Vinlandnak nevezett helyet már ismerhette, de van egy olyan elmélet is, miszerint direkt próbálta elkerülni, mert tudta, hogy a skandinávok már felfedezték. Talán emiatt nem észak felé haladt az északi féltekén, ami sokkal rövidebb lett volna, a hosszabb utat választotta, hogy elkerülje Kanadát, Vinlandot, vagy Amerikát akarta megkerülni és így akart eljutni a Távol-Kelet kincseihez.
