Elcserélhető az örökség, sőt a végrendelettől is el lehet térni

által B Andras

Osztályos egyezséggel átírható a végrendelet akarata is

Az örökösök a végrendeletben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak a hagyaték felosztásáról. Erre az úgynevezett osztályos egyezség ad lehetőséget, amelyet akkor is megköthetnek, ha az elhunyt nem hagyott hátra végrendeletet. A megállapodás nemcsak az örökölt vagyontárgyak későbbi értékesítését könnyíti meg, hanem a hagyatéki eljárást is felgyorsíthatja.

Magyarországon alapvetően két jogcímen lehet örökölni: végintézkedés vagy a törvényes öröklés rendje szerint. Amennyiben az elhunyt érvényes végintézkedést – végrendeletet, halál esetére szóló ajándékozási szerződést vagy öröklési szerződést – hagyott hátra, akkor az határozza meg az öröklés rendjét. Végintézkedés alapján az örökhagyó szélesebb körben rendelkezhet a vagyonáról: akár családtagot, de akár mást is részesíthet a hagyatékából. Ha nincs érvényes végintézkedés, akkor a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

Megállapodás a hagyatéki eljárás során

De mi történik, ha az örökösök másként osztanák fel egymás között az örökséget? Például a borász fiú inkább kapná a szőlőskertet, amelyet az autószerelő öccsére hagytak, az öccse pedig jobban örülne a bátyjának szánt sportautónak?

Végintézkedés nélkül is gyakran megesik, hogy az elhunyt olyan értéktárgyakat – például motorkerékpárt, értékes házimozirendszert vagy okostévét – hagy maga után, amelyeket nem lenne egyszerű az örökösök között természetben egyenlően elosztani, hiszen egyikük sem menne sokra egy fél motorkerékpárral vagy egy fél okostévével. Mindkét helyzetre megoldást jelenthet az osztályos egyezség.

Az örökösök a hagyatéki eljárás során megállapodhatnak arról, hogy ki melyik vagyontárgyat és a hagyaték mekkora részét örökölje. Dönthetnek úgy, hogy egymásnak juttatják az eredetileg rájuk hagyott vagyontárgyakat, de abban is megegyezhetnek, hogy egyikük a végintézkedés vagy a törvényes öröklés rendje alapján neki járónál nagyobb részt kapjon. Ilyenkor a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson az egyezségnek megfelelő hagyatékátadó végzést hoz. Ha a megállapodás jogszabályba ütközik, a hagyatékot annak figyelmen kívül hagyásával adja át.

Mindenkinek kapnia kell valamit

Az osztályos egyezség az örökösök közös, önkéntes döntésén alapul, azaz senkit sem lehet a megállapodás megkötésére kényszeríteni. Az egyezségnek további feltétele, hogy kizárólag az örökösként érdekeltek köthetik meg, és csak a hagyatékba tartozó vagyontárgyakat oszthatják fel benne egymás között. Saját, más forrásból származó vagyonukat tehát nem vonhatják be a megállapodásba, és annak keretében az örökösök körén kívül állóknak – például az öröklésben nem érintett gyermekeiknek – sem juttathatnak a hagyatékból.

Osztályos egyezségről csak akkor beszélhetünk, ha minden örökös valamilyen mértékben részesedik a hagyatékból. Ehhez akár egy kisebb értékű tárgy, például egy kopott étkészlet vagy az örökhagyó egyik személyes tárgya is elegendő. Ezért érdemes lehetőség szerint már a hagyatéki tárgyalás előtt megbeszélni, hogy ki mire tart igényt. A megállapodás nemcsak az örökölt vagyontárgyak későbbi értékesítését könnyíti meg, hanem a hagyatéki eljárást is felgyorsíthatja.

Várt örökségről való rendelkezés

Osztályos egyezséget csak az örökhagyó halála után, a hagyatéki eljárás során lehet kötni. Ha a leendő örökösök még az örökhagyó életében szerződnek arról, hogy a jövőbeli hagyatékból ki mire tart igényt, az a várt örökségről történő rendelkezésnek minősül. Az osztályos egyezség már megnyílt örökség felosztását rendezi, a várt örökségről való rendelkezés pedig egy jövőbeli örökségre vonatkozik.

Korábbi példánknál maradva: ha két testvér az édesapjuk halála után, a hagyatéki eljárásban egyezik meg arról, hogy egyikük a szőlőskertet, másikuk a sportautót örökölje, az osztályos egyezség lesz. Ha ellenben még az édesapjuk életében kötnek erről írásbeli szerződést a tőle várt örökségükre vonatkozóan, az várt örökségről való rendelkezésnek minősül. A leszármazók várt örökségről való megállapodása önmagában nem korlátozza az örökhagyó rendelkezési szabadságát. Az apa továbbra is eladhatja a sportautót, vagy másra hagyhatja a szőlőskertet. Vagyis gyermekei szerződése nem garantálja, hogy a várt örökséget ténylegesen meg is kapják.

Ezt is kedvelheted