Kártérítést ítélt meg a strasbourgi bíróság egy idős nő ügyében, akinek mindkét karja eltört egy rendőri intézkedés során
Nyolcezer-ötszáz euró, körülbelül hárommillió forint igazságos jóvátételt ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága annak a magyar nőnek, akinek egy 2019-es rendőri intézkedés során mindkét karja eltört. A strasbourgi bíróság az elégtelen hatósági nyomozást is kifogásolta, és kimondta, hogy a magyar állam megsértette a kínzás, valamint az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát.
A 60 éves, 57 kilogrammos nővel szemben 2019 májusában intézkedtek a rendőrök. A nőt csalás és sikkasztás miatt elítélték, de nem vonult be határidőre a börtönbe, ezért körözést adtak ki ellene. A rendőrök egy rövid autós üldözést követően fogták el. Az elfogásnál több rendőrautó és tíznél is több rendőr vett részt az intézkedésben. A nő autójának utasoldali ablakát egy tonfával betörték, majd kiemelték a járműből.
Súlyos sérülések, maradandó károsodás
A nő arról számolt be, hogy a földre fektették, karjait hátracsavarták, a fejét pedig az arcával a földhöz szorították. Állítása szerint akkor is tovább szorították a karját, amikor jelezte, hogy fájdalmat érez.
A kórházi vizsgálat több súlyos sérülést állapított meg: a bal felkarcsont vállízületi végének darabos törését, a bal váll ficamát, valamint a jobb singcsont könyökízületi végének törését. A bal karját még aznap meg kellett műteni. A nő sérülései maradandóak, a bal kezét azóta sem tudja megfelelően használni.
Az igazságügyi szakértői vélemény szerint a sérülések miatt a nő nem tudott volna érdemi fizikai ellenállást tanúsítani. A szakértő arra is jutott, hogy a sérülésekkel járó jelentős fájdalomnak a környezet számára is érzékelhetőnek kellett lennie.
Megszüntetett nyomozás, strasbourgi jogsértés
A rendőrök jelentése és a nő vallomása jelentősen eltért egymástól. Az ügyészség öt hónappal később bizonyítékok hiányára hivatkozva megszüntette a büntetőeljárást. Annak ellenére sem hallgatták ki gyanúsítottként a nő által felismert rendőröket, hogy rendelkezésre állt a kórházi dokumentáció és az igazságügyi orvosszakértői vélemény.
A nő panaszt tett a nyomozás megszüntetése miatt, de ezt a Központi Nyomozó Főügyészség nem találta megalapozottnak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága viszont jogsértést állapított meg. A strasbourgi ítélet szerint a rendőri bánásmód, valamint az ügyben folytatott hatósági vizsgálat is sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát rögzítő rendelkezését.
Az ítélet azért is jelentős, mert az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján az államnak nemcsak tartózkodnia kell a jogsértő bánásmódtól, hanem hatékonyan ki is kell vizsgálnia az ilyen ügyekben felmerülő panaszokat. Ez már a tizenkettedik olyan ügy, amelyben hasonló, rendőri vagy büntetés-végrehajtási erőszakkal kapcsolatos panasszal sikerrel jártak Strasbourgban.
