Királyvízzel mentett meg két Nobel-érmet a nácik elől Hevesy György
Hevesy György magyar kémiai Nobel-díjas tudós 1940-ben Koppenhágában, Niels Bohr kutatóintézetében királyvízzel oldotta fel Max von Laue és James Franck arany Nobel-érméit, hogy megmentse azokat a Dániát megszálló nácik elől.
A két német fizikus 1933 után csempészte ki 23 karátos aranymedáljait Koppenhágába, mivel a náci törvények tiltották az arany kivitelét Németországból. Ha az érméket megtalálják Bohr intézetében, a Németországban maradt, nyíltan náciellenes Max von Laue koncentrációs táborba került volna, a zsidó származású James Franck németországi családtagjai pedig megtorlásra számíthattak.
Mivel a díjazottak nevét az érmékre vésték, azok felfedezése súlyos következményekkel járt volna. Hevesy először elásást javasolt, ám végül a királyvízzel, salétromsav és sósav 1:3 arányú keverékével oldotta fel a medálokat. A Gestapo átvizsgálta az intézetet, de a polcon álló narancssárgás-barna folyadékban rejlő 40 deka arany rejtve vészelte át a háborút.
Niels Bohr 1922-es fizikai Nobel-érme nem került veszélybe, mert azt még a megszállás előtt árverésre bocsátotta a Finnországot segítő alap javára. Hevesy 1950-ben küldte vissza a visszanyert aranyport Stockholmba, ahol a két érmét újraöntötték, és 1952-ben ünnepélyesen visszaadták a két tudósnak.
Rutherford manchesteri laboratóriumából indult a pályája
Hevesy György gazdag, kikeresztelkedett budapesti családba született, anyai ágon a Schosberger iparoscsalád leszármazottja. Kilencéves volt, amikor a család felvette a Hevesy nevet, és 1911-ben már Ernest Rutherford manchesteri laboratóriumában dolgozott.
Rutherford néhány száz kilogramm, rádium-előállításból visszamaradt ólomkloridot kapott az osztrák kormánytól, és arra kérte a fiatal Hevesyt, hogy válassza el belőle a rádium-D-t. Több mint egy évig próbálkozott eredménytelenül, míg rájött, hogy a rádium-D valójában az ólom egyik izotópja, ezért kémiailag lehetetlen elválasztani őket.
Ebből a kudarcból született meg a radioaktív nyomjelzés módszere. Hevesy a manchesteri panziójában egy kis mennyiségű radioaktív anyaggal jelölte meg a tányérján maradt húst, majd másnap elektroszkóppal igazolta, hogy a házinéni a korábbi ételmaradékokat szolgálta fel neki.
Száműzetésbe kényszerült, felfedezte a hafniumot
Az első világháborúban műszaki tisztként szolgált és katonai röntgenlaboratóriumokat vezetett. Az őszirózsás forradalom után Károlyi Mihály kormánya kinevezte a Budapesti Tudományegyetem Fizikai-Kémiai Intézetének professzorává, a Tanácsköztársaság pedig megerősítette pozícióját. Ez később végzetesnek bizonyult: a Horthy-féle igazolóbizottságok megfosztották professzori címétől, a felerősödő antiszemitizmus is közrejátszott ebben.
Amikor 1920-ban elfogadták a zsidók egyetemi felvételét korlátozó numerus clausust, Hevesy elfogadta Niels Bohr meghívását, és elhagyta az országot. Dániában alig három évvel később, 1923-ban Dirk Costernel közösen felfedezte a hafniumot, a 72-es rendszámú elemet, amelyet Koppenhága latin neve után neveztek el. A neutronelnyelő és szigetelő tulajdonságú hafnium ma az atomreaktorok szabályozórúdjaihoz és a modern mikroprocesszorokhoz is elengedhetetlen.
Hevesyt 1924 és 1936 között hétszer jelölték Nobel-díjra a hafnium felfedezéséért, de Georges Urbain francia kémikus ellenállása és a francia–német tudományos vita miatt nem kapta meg. Egy francia újság a vitát „hun szagúnak” nevezte Hevesy személye miatt.
Svédországban alapozta meg az onkológiai diagnosztikát
Miután 1943-ban a nácik Dániában is megkezdték a zsidók deportálását, Hevesy vonattal Stockholmba utazott, ahol a Szerves Kémiai Intézetben folytatta radioaktív nyomjelzős kutatásait. Még abban az évben megítélték neki a kémiai Nobel-díjat, de a háborús helyzet miatt csak 1944-ben vehette át.
Svéd évei alatt a biológiának és az orvostudománynak szentelte magát, úttörő kísérleteket végzett a rákos daganatok izotópos vizsgálatával, és megalapozta a mai klinikai onkológiai diagnosztikát. Megkapta a brit Royal Society Copley-érmét is.
Hevesy György 1966-ban, 80 évesen hunyt el Freiburgban. Az Atom a békéért díj első kitüntetettjei között volt Niels Bohr, ő maga, majd Szilárd Leó és Wigner Jenő is.
