Elég volt egy szikra a robbanáshoz: ezért van óriási bajban Franciaország
Nyolc évvel a sárgamellényesek mozgalma után ismét feszült a hangulat Franciaországban. Néhány hete diáktüntetések kezdődtek, miközben a francia gazdaságot elszálló államadósság, tíz százalék körüli államkötvényhozamok és a 2027-es elnökválasztás előtti politikai patthelyzet fojtogatja. Az államigazgatás megbénult, a nemzetközi befektetők megriadtak.
Rendszerszintű tanárhiány és infrastrukturális gondok
A francia közéletben már a tanévkezdet előtt érezhető volt a feszültség. Ahogy nyolc évvel ezelőtt az üzemanyagárak emelkedése indította el a sárgamellényesek tiltakozását, úgy most a tanévkezdésre időzített rendszerproblémák robbantották ki a diáktüntetéseket. Mostanra világossá vált, hogy rendszerszintű a tanárhiány, szeptember elején kiderült, hogy sok osztályban nincs oktató. Ezt a kormányzat 3000 pedagógus átirányításával próbálja megoldani.
Infrastrukturális hiányosságok is nehezítik a helyzetet. Noha a francia oktatási rendszer finanszírozása az OECD-átlag felett van, egyes régiók saját fenntartású iskoláiban mindennaposak a panaszok a fűtésre, a higiéniai állapotokra és a karbantartás hiányára. Mindezt tetézi a népszerűtlen felvételi rendszer: a központosított, online felsőoktatási felvételi és a diákokra nehezedő túlterheltség széles körű elégedetlenséget szült.
Az államadósság 120 százalékon, rekordmagas kötvényhozamok
A francia gazdaság strukturális problémái súlyosabbak, mint az euróövezet legtöbb tagállamában. Az államadósság elérte a GDP 120 százalékát, a költségvetési hiány pedig évek óta tartósan 5 százalék felett van. A magas államadósság fenntarthatatlan pályát jelez, amely önmagában növeli az adósságteher mértékét. A tartós költségvetési hiányt a kormány a 40-50 milliárd eurós megszorítás mellett sem tudja levinni.
A helyzetet rontja, hogy a francia államkötvények hozamai 10 százalék közelébe ugrottak, amire 2002 óta nem volt példa. A nemzetközi befektetők – köztük a korábban jelentős francia állampapírokat tartó japán alapok – kezdenek kivonulni a piacról, mivel jobb megtérülést találnak másutt. Mivel a piac magasabb kockázati prémiumot követel, a francia államadósság újabb költekezés nélkül, önmagában az újrafinanszírozási kamatok miatt is növekedési pályára került.
Politikai bénultság a francia kormányzatban
A 2024-es előrehozott választások óta a francia parlament a teljes bénultság állapotában van. Mivel egyik politikai tömbnek sincs abszolút többsége, a kormány képtelen strukturális reformokat elfogadtatni. Ennek tudható be, hogy elbukott a csodafegyvernek hitt nyugdíjreform is: a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését felfüggesztették, a kérdés eldöntését a 2027-es elnökválasztás utánra tolták. Egyelőre nincs elfogadott jövő évi költségvetés sem, a nemzetgyűlés rendre leszavazza a kormány költségvetési javaslatait.
A 2027-es elnökválasztás esélyesei
A jövő áprilisi elnökválasztás előtti felméréseket 30 százalék feletti támogatottsággal vezető Marine Le Pen meglepő lépést tett nemrégiben: bemutatott egy 140 milliárd eurós megszorító csomagot, és népszavazás útján bevezetendő adósságféket javasolt. Ezzel együtt visszaállítaná a 62 éves nyugdíjkorhatárt és az EU-s hozzájárulások csökkentését ígéri. Potenciális ellenfele a második fordulóban a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon lenne, aki 60 évre vinné le a nyugdíjkorhatárt, amellett, hogy az EKB-nál fennálló francia államadósság leírását követeli.
Le Pen azért mutatkozik most fiskális héjának, mert így próbálja eloszlatni a 2017-es elnökjelölti vitán érzékelt gazdasági felkészületlenségének gyanúját, és bizonyítani kompetenciáját a pénzügyi piacok előtt. Elemzők szerint azonban az uniós befizetések egyoldalú csökkentését tartalmazó terveit a piacok szkeptikusan fogadják.
Míg Le Penék kivezették programjukból az Európai Unióból való kilépést, és inkább belülről akarják elfoglalni Brüsszelt, addig a radikális baloldal retorikája és gazdasági javaslatai lényegesen keményebb koccanást vetítenek előre a nemzetközi pénzügyi rendszerrel.
Emmanuel Macron elnökségének megítélése végleg elszürkült a franciák körében. Bár fiatal reménységként indult, és külpolitikai téren ért is el sikereket, második ciklusára a teljes politikai cselekvőképtelenség lett a jellemző. A 2022-es és 2024-es parlamenti választások elhibázott kalkulációival gyakorlatilag magára rántotta a szekrényt, amiből a ciklus végéig már nem tudja kiszabadítani magát.
