Horváth Éva: Megjárta a földi poklot
Horváth Éva, az egykori szépségkirálynő és modell, megjelent könyvében, a „Bye-bye, tűsarok!” című művében osztja meg fájdalmakkal és megpróbáltatásokkal teli útját, amely 2024 őszén kezdődött, amikor egy balini motorbaleset következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A balesetet követően másfél napig feküdt nyílt töréssel, míg a kórház meg nem műtötte, de csak 13 millió forint kifizetése után. A baleset utáni gyógyulásáért folytatott harcáról és a vele kapcsolatos tapasztalatairól számol be a könyvben, amely nem csupán egy életrajz, hanem egy naplószerű beszámoló a felépülés nehézségeiről.
Az első pillanatokban, amikor a mentőautóban eszmélt, csak a fájdalmakkal és a körülötte zajló eseményekkel szembesült, nem értette, mi történt vele. „A lábam kifelé áll, a lábfejem más irányba hajlik, és vér… Vér mindenütt” – emlékezett vissza félelmeire. A kórházban azonban a válaszok elmaradtak, mivel műtétje csak azután következett, hogy a biztosító által előírt nemzetközi jogosítványát bemutatta. Az orvosok sürgették, hogy gyorsan intézkedjen a beavatkozásról, mivel a baktériumok gyorsan szaporodtak a lábában, így a szepszis lehetősége is fennállt.
A könyvben részletesen beszámol arról, hogyan kezdett el motorozni Balin, és a baleset előtt egy hónappal már birtokában volt a motoros jogosítványnak, amelyet azonban Balin nem tudott érvényesíteni. A baleset után barátai segítettek pénzt utalni, mivel a nemzetközi átutalás nem érkezett volna meg időben, és ezzel elkerülték a világ végére pusztító baktériumokat.
A horvát származású modell felépülésének küzdelmes időszakai során az orvosok kilátásba helyezték az amputáció lehetőségét, mivel a bakteriális fertőzés nem állt meg, így a csontosítás adta végül a megoldást. Az út során több alternatív módszert is kipróbált, hiszen nem akart megválni a lábától.
A könyv stílusa magával ragadó, hiszen annyira élethűen és részletesen mutatja be a gyógyulás folyamatát, hogy az olvasók sokszor kénytelenek szünetet tartani a megrázó leírások miatt. A kötet 200 oldala valójában nem hosszú olvasmány, de olyan érzelmi mélységekkel bővelkedik, hogy az olvasónak időnként meg kell állnia, hogy feldolgozza a látványt és a történteket.
Horváth Éva könyvében szellemesen reflektál a sok nehézségre, amelyeken át kellett mennie, és ahogy fogalmaz: „Ez már soha nem lesz Az A Láb. Az a láb, amivel kifutóra léptem, ami lábszépségversenyt nyert, az eltűnt.” A modell az élete újraértelmezése során nemcsak a testét, hanem a hozzá fűződő viszonyát is megvizsgálja, ráébredve, hogy a valódi érték nem csupán a külső megjelenés, hanem a belső erő és az önmegértés.
Az olvasóknak lehetőséget ad arra, hogy belépjenek Horváth Éva világába, és megértsék, hogy a nehézségeknek is lehet értelme, hogy a fájdalmak és a küzdelmek végül egy új kezdetet hozhatnak. A „Bye-bye, tűsarok!” nemcsak egy könyv, hanem egy inspiráló történet, amely rámutat az emberi kitartásra, és arra, hogy a sors bármikor változhat, de a lényeg, hogy sosem szabad feladni.
