Magyar Péter bejelentette a 2027-es költségvetési terveket
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn ismertette a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó intézkedéseit, bár a konkrét tervezetet még nem nyújtották be az Országgyűlésnek. A kormány jelentős adócsökkentéseket, béremeléseket és a szociális támogatások növelését tervezi, miközben a GDP-arányos költségvetési hiányt 4,9 százalékra mérsékelné.
A bejelentések szerint 2,5 millió munkavállaló szja-terhe csökkenhet, megduplázzák a családi pótlékot, a minimálnyugdíjat pedig 120 ezer forintra emelik. Emellett több mint 600 ezer közszolgálati dolgozó kapna béremelést, az egészségügy finanszírozását pedig 510 milliárd forinttal növelnék. A többletkiadások fedezetét elsősorban az állami működés átalakításából és a pazarló kiadások visszaszorításából teremtenék elő.
A kormány 2200 milliárd forintos megtakarítással számol, emellett új adókat vezetne be, és több meglévő adóterhet is megemelne. A milliárdosok vagyonadójából évente 200 milliárd, a megemelt társasági adóból és az innovációs járulék módosításából 260 milliárd, az energiacégek magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forint bevételt várnak. Kivezetnék a kiskereskedelmi árrésstopot, és 300 milliárd forintos költségvetési biztonsági tartalékot hoznának létre.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a 4,9 százalékos hiánycél teljesíthető lehet, akár 2,5 százalékos gazdasági növekedés és 3 százalékos infláció mellett is. A költségvetés sikere azonban alapvetően azon múlik, hogy a kormány valóban képes lesz-e előteremteni a bejelentett 2200 milliárd forintos megtakarítást. A részletes dokumentum hiányában egyelőre nem látszik, milyen kiadáscsökkentéssel érik el ezt, és mennyire megalapozottak a bevételi várakozások.
A szakértő a lakosság számára kedvezőnek tartja az szja-csökkentést és a béremeléseket, amelyek élénkíthetik a fogyasztást. Az adóemelések hatásai összetettebbek: a vagyonadó visszafoghatja egyes magyar tulajdonú vállalkozások növekedését, az ágazati különadók emelése pedig néhány tized százalékpontos áremelkedést okozhat. Az árrésstop kivezetése szintén drágító hatású lehet, mértéke azonban egyelőre bizonytalan.
