Két éve hunyt el Boros Lajos – Voga János emlékezése
Boros Lajos, a magyar könnyűzenei és médiavilág kori ikonja, két éve távozott az élők sorából. Halála óta sokan emlékeznek rá, és az őt ismerők közül Voga János, egykori barátja és kollégája, különösen mély érzelmi kapcsolatot ápolt vele. Voga az évtizedek során nemcsak barátjává vált Lajosnak, hanem fontos társává is a zenei pályáján.
A kapcsolatuk már a 70-es években elkezdődött Székesfehérváron, ahol egy zenei fesztivál keretein belül találkoztak először. Voga fellépő volt, míg Boros a zsűriben ült. Az első találkozó után Boros Lajost egy zenei táborba invitálta Bakonyoszlopra, ahol a hazai könnyűzene legtöbb nagy alakjával együtt találkozhattak. Voga emlékei szerint a táborban való részvétel sorsfordító volt, és alapja lett az életre szóló barátságuknak.
Boros többek között azzal vált ismertté, hogy tehetséges utcazenészeket gyűjtött össze, és buszra rakta őket, hogy együtt körbeutazzák az országot. Ez a kezdeményezés nemcsak Lajos nyitottságát és kreativitását tükrözte, hanem számos későbbi sztár pályafutását is elindította. „Ezeken az utazásokon a dalokat adtuk-vettük, ami sokszor egy szórakoztató versenyhez hasonlított” – mesélte Voga, aki a zenei kalandjaikat szívesen idézete fel.
A rádiózás világában a Bumeráng című műsorral váltak közismertté, ahol Boros, Voga és Bochkor Gábor közösen szórakoztatták a hallgatókat. A barátságuk a műsor után sem ért véget; az évek során rendszeresen készítettek közösen podcastot, és még a legsötétebb időkben is együtt maradtak. Voga elmesélte, hogy amikor Lajos súlyos szívműtéten esett át, hetedik napja volt kómában, ezt követi fontos emlékek megszerkesztésére összpontosított, hogy így segítsen barátja felépülésében.
Voga emlékezetében élénken élnek a közös pillanatok, különösen, amikor Boros hirtelen felébredt a kómából, és a barátai alig akartak hinni a fülüknek. Azonban Lajos visszatérése nem volt a régi; a trauma következtében egyre inkább kezdeti önmagától távolodott.
„Sajnos, ahogy teltek a hónapok, Lajos állapota folyamatosan romlott. Elveszítette a régi magabiztosságát, és a memóriájának gyengülése miatt az emlékek is egyre homályosabbá váltak. Szomorú volt látni, ahogy a barátom fokozatosan eltűnik” – mondta Voga, akinek nehezen megy, hogy elengedje az emlékeket.
