A NASA szerint az eddigi legpusztítóbb El Nino közeleg
A NASA összehasonlító műholdfelvételei alapján a 2026-os El Nino az 1997-es és a 2015-ös rekorderejű eseményt is felülmúlhatja. A Meteorológiai Világszervezet előrejelzése szerint a Csendes-óceán trópusi térségében a tengerfelszín hőmérséklete a 2026 vége és 2027 eleje közötti időszakban akár 3,8 Celsius-fokkal is az átlag fölé emelkedhet, ami világszerte szélsőséges időjárási következményekkel járhat.
A NASA műholdfelvételei szerint a 2026-os El Nino a korábbi két rendkívül erős, 1997–1998-as és 2015–2016-os éghajlati eseménynél is intenzívebbé válhat. Az amerikai űrügynökség összehasonlította a három időszakban készült felvételeket, és arra jutott, hogy az idei jelenség a korábbiaknál sebesebben alakult ki.
A Meteorológiai Világszervezet előrejelzése szerint a Csendes-óceán trópusi térségében a tengerfelszín hőmérséklete 2026 novembere és 2027 januárja között akár 3,8 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlagot. Az El Nino várhatóan 2026 végén éri el a csúcspontját, de hatásai ezt követően is érezhetők maradhatnak.
A NASA a tengerszint magasságát mérő műholdak adatait használta fel az összehasonlításhoz. A melegebb víz kitágul, ezért a tengerfelszín magasságának változása segít nyomon követni az óceán felmelegedését. A felvételeken a vörös területek az átlagosnál magasabb, a kékek az alacsonyabb tengerszintet jelölik, míg a fehér szín a megszokott állapotot mutatja.
A 2026 októberében rögzített adatok alapján az idei El Nino több szempontból is hasonlít az 1997-es eseményre. Mindkét esetben alacsonyabb a tengerszint a Csendes-óceán nyugati részén, miközben keleten, Dél-Amerika partvidékéig magasabb vízszintű, melegebb víztömeg húzódik. A 2015-ös jelenség idején a meleg víz nem terjedt ki ilyen mértékben a dél-amerikai partokig.
Josh Willis, a NASA Sugárhajtás Laboratóriumának tengerszintmérő műholdakért felelős projektkutatója jelezte, hogy az összehasonlítás alapján az idei El Nino még az 1997-esnél is erősebb lehet. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hasonló műholdképek nem jelentik azt, hogy a két esemény következményei is azonosak lesznek.
A felmelegedő Csendes-óceán az egész világ időjárását befolyásolja
Az El Nino a Csendes-óceán trópusi térségében két-hét évente jelentkező természetes éghajlati jelenség, amikor a tengerfelszín hőmérséklete az átlag fölé emelkedik. A folyamat az El Nino–Déli Oszcilláció nevű éghajlati rendszer része, amelynek három állapota van: a meleg szakaszt jelentő El Nino, a lehűléssel járó La Nina és a semleges állapot.
Az El Nino kialakulásában az óceán és a légkör kölcsönhatása játszik meghatározó szerepet. Normál körülmények között a passzátszelek a meleg vizet a Csendes-óceán nyugati része felé terelik. Amikor ezek a szelek meggyengülnek, a meleg víz kelet felé indulhat, tovább gyengítve a légáramlást, erősítve a folyamatot. Ennek következtében megváltozhatnak a csapadékviszonyok, a szélrendszerek és a hőmérsékleti mintázatok, így a jelenség a Csendes-óceán térségén túl is éreztetheti hatását.
A korábbi, 1997–1998-as és 2015–2016-os El Nino jelentős következményekkel járt: Indonéziában és az Amazonas térségében erdőtüzek pusztítottak, Dél-Afrikában aszály alakult ki, Dél-Kalifornia partvidékén pedig áradásokat tapasztaltak. A NASA szerint azonban egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy az idei esemény milyen időjárási szélsőségeket okoz majd a téli hónapokban.
A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo szerint az előre jelzett hőmérsékleti értékek messze meghaladják az elmúlt négy évtizedben alkalmazott megfigyelési tartományokat. A szervezet ezért rendkívül erős El Ninóra számít, a pontos következmények azonban csak a folyamat alakulásának további megfigyelésével lesznek tisztábban láthatók.
