Zavargások után szigorítana a kormány, alkotmányjogász szerint a börtön nem megoldás
Olaszországban az október 24-i országos demonstrációk során több mint négyezer embert igazoltattak, 371-et előállítottak és megelőző jelleggel visszatartottak, köztük 110 fiatalkorút. Milánóban több mint tízezren vonultak utcára, Bolognában és Torinóban vízágyúkat is bevetettek. Giorgia Meloni kormánya büntetőjogi szigorításokkal válaszol a zavargásokra, az intézkedések alkotmányossága azonban heves vitákat vált ki.
Október 17–18-án Milánó belvárosában fiatalok csoportjai kirakatokat törtek be, üzleteket fosztottak ki és rendőrökkel csaptak össze. A hatóságok 271 embert állítottak elő, közülük 220-an fiatalkorúak voltak, 32 embert letartóztattak. Az esetek után a kormány újabb közbiztonsági intézkedéseket fogadott el, amelyek a fiatalkorúakkal szembeni fellépés szabályait is szigorítják. Az október 24-i megmozdulások Milánóban nagyrészt békésen zajlottak, Torinóban viszont a tüntetők egy része kövekkel és üvegekkel dobálta meg a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúkkal válaszoltak. Bolognában is összecsapások történtek, egy sérült fiatal demonstrálót mentővel szállítottak kórházba. Országszerte kilenc embert tartóztattak le, 87 ellen tettek feljelentést, Milánóba ötszáz katonát vezényeltek.
Salvatore Curreri olasz alkotmányjogász szerint már a kiindulópontnál különbséget kell tenni a békés társadalmi tiltakozások és az erőszakos cselekmények között. A szicíliai Kore Egyetem professzora úgy látja, a rendbontók egy részének nem volt világosan megfogalmazott politikai vagy társadalmi célja. Egyetért Sergio Mattarella köztársasági elnökkel abban, hogy a fiatalokat meg kell hallgatni, de a társadalmi elégedetlenség szerinte nem mentesít az erőszak alól. „Ha egy fiatal betöri a kirakatot azért, hogy Reebok vagy Lacoste termékeket lopjon el, abban nem látok társadalmi motivációt. Csak huliganizmust” – mondta.
Carlo Nordio igazságügyi miniszter október 22-én arról beszélt, hogy a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási rendszere már most is túlterhelt, ezért a meglévő intézetek kapacitásának bővítését, szükség esetén a felnőttbörtönök elkülönített részlegeinek igénybevételét javasolta. Curreri szerint ez nem egyeztethető össze az alkotmánnyal: ha a büntetésnek nevelő célja van, a fiatalkorúakat nem szabad börtönbe küldeni. A professzor bírálta az automatikus kényszerintézkedéseket is, hangsúlyozva, hogy minden esetet külön kell mérlegelni. „Egy tizenhat-tizenhét éves fiatal börtönbe küldése azt jelenti, hogy tönkretesszük az életét” – fogalmazott. Szerinte a megelőzésre, az oktatásra és a családok támogatására kell összpontosítani. Hasonló álláspontot képviselt Giuseppe Tango, az Országos Bírói Egyesület elnöke is, aki szerint a fiatalok problémáit nem lehet kizárólag büntetőjogi eszközökkel kezelni.
Curreri az olasz gyakorlatban már ismert büntető populizmus veszélyére is figyelmeztetett, amely minden társadalmi problémára azonnali büntetőjogi szigorítással válaszol. A gyülekezési szabadsággal kapcsolatban kiemelte: az alkotmány a gyülekezés módjára, nem céljára vonatkozó feltételt szab, ezért a rendőrségnek először az erőszakos résztvevőket kell elkülönítenie, és a tüntetés feloszlatása csak végső eszköz lehet. A professzor szerint a közbiztonság kérdése a következő választásokon is fontos szerepet játszhat, mivel a jobboldal szavazói között sok olyan munkás van, aki korábban a baloldalt támogatta, és éppen azokban a városrészekben él, ahol a közbiztonsági problémák a leginkább érzékelhetők.
