Luxuscikk lett a homok: Megnő a homokmaffia és a feketepiac
Bármennyire meglepő, a világ legáltalánosabb anyagaként számon tartott homok mára a legkeresettebb árucikkek közé emelkedett. Az építőipar globális igénye ugyanis óriási homokhiányt idézett elő, pedig sokan nem is gondolnák, hogy a gazdag sivatagi olajállamok is kénytelenek importálni a homokot. A szaharai és arab-sivatagi homok ugyanis az építkezéshez teljesen alkalmatlan. Magyarország ezzel szemben bőven elmondhatja magáról, hogy kiváló minőségű homokforrásokkal rendelkezik.
Talán ma már a legabszurdabb helyzet az, hogy a globális homokválság egyre inkább előtérbe kerül, miközben rengeteg homokkal borított terület létezik a világon. Különös, hogy Szaúd-Arábiából és más hasonló környezeti adottságokkal rendelkező országokból homokot importálnak, holott maguk is hatalmas mennyiségben rendelkeznek vele.
A homokkereskedelem szárnyalása az utóbbi években még inkább felerősödött. A hivatalos adatok szerint a homokexport értéke már meghaladta a 2,5 milliárd dollárt, ezzel párhuzamosan pedig évente 5-10%-kal növekszik. Az új kifejezések, mint a „homokmaffia”, utalnak arra a jelenségre, ahol egy éjszaka alatt teherautók képesek akár egész strandokat eltüntetni.
A homok nélkülözhetetlen szerepe
Nem sokan gondolják, de a homok az élet számos területén nélkülözhetetlen. Az üveget, a napelemeket, valamint az elektronikai eszközök szilíciumchipjét is homokból készítik. Az urbanizált környezetünk az építőanyagok szívét, a betont, a homokra alapozva épül. A bibliai idézet, miszerint „balga ember épít homokra”, ma már ironikusan cseng, hiszen a metropoliszok túlnyomó része homokra épült.
Miért nem használható a sivatagi homok?
Az Arab-sivatag óriási területet foglal el, amelybe Szaúd-Arábia is beletartozik. Területének jelentős része a Rab-el-Háli homoksivatag, ám a homok sajátos tulajdonságai miatt nem alkalmas építőanyagként való felhasználásra. A sivatagban található homok szemcséi túl simák és lekerekítettek ahhoz, hogy jól összekapaszkodjanak a cementtel, így az ilyen homok nem képez tartós és stabil betont.
A növekvő kereslet és a homokválság
A globális urbanizációs trend az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt, így a világ városi népessége ugrásszerűen megnövekedett. Ez a bővülés újabb igényeket teremtett a homok iránt. Kína például az elmúlt évtizedekben több betont és homokot használt fel, mint az Egyesült Államok a 20. század folyamán. Mivel a globális kereslet folyamatosan emelkedik, elkerülhetetlen, hogy újabb és újabb forrásokat találjanak a homok kitermelésére.
A feketepiac virágzása
Mivel a belépési költségek viszonylag alacsonyak, megjelentek a bűnbandák, amelyek komoly profitot húznak a homokkereskedelemből. A homokfeketepiac nemcsak hogy elérte a legális kereskedelemet, de nagyságrendje megközelíti a globális drogkereskedelem értékét is. A rivális bűnbandák akár fegyveres összecsapásokra is képesek, hogy megőrizzék az ellenőrzésüket a területeken.
Hazai helyzetkép
Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen hazánk homokoskavics-készlete több mint 7,5 milliárd tonnára tehető. Éves bányászásunk körülbelül 20 millió tonna, ami elegendő tartalékot jelent a következő évtizedekre. Azonban a helyi homok minősége is kritikus: a Kiskunságban található futóhomok inkább itthon marad, mintsem, hogy beépíthető legyen. Mindez azt jelzi, hogy a globális trendek fényében Magyarország is felértékelődhet, mint a homok egyik szállító állama.
