Magyarországnak öt teszten kell átmennie az euró bevezetéséhez
Magyarország közelebb kerülhet az euró bevezetéséhez, de a brüsszeli Bruegel kutatóintézet friss elemzése szerint nem elég egy kedvező pillanatban teljesíteni a belépési feltételeket. A valódi próba az, hogy a gazdaság tartósan is működőképes marad-e saját kamatpolitika és önálló árfolyam nélkül.
Darvas Zsolt és Gene Frieda tanulmánya szerint a féloldalas felkészülés esetén a közös valuta stabilitási horgony helyett fájdalmas alkalmazkodást hozhat. A kormány 2030 körül teljesítené a maastrichti kritériumokat, a magyarok mintegy 80 százaléka támogatja a belépést, a piacok pedig pozitívan reagáltak. A maastrichti szabályok azonban csak a bevezetés jogát rögzítik, a sikert nem garantálják – ezt Portugália 1999-es, túl erős árfolyamon történt csatlakozása és a 2010-es évek eleji euróválság is megmutatta.
A kutatás szerint a legerősebb pont a külső pozíció: a folyó fizetési mérleg többlete miatt az ország nem szorul nettó külső finanszírozásra, bár ez részben a gyenge belső keresletet tükrözi. A belső kép viszont aggasztó. A hiány 2026-ban a GDP 7,3 százaléka körül alakulhat, az államadósság 75 százalékos, és a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint érdemi fordulat nélkül 2031-re 88 százalékra nő. A munkatermelékenység bővülése a 2001–2008 közötti évi 3,6 százalékról 2022–2025-re 0,4 százalékra lassult. Óvatosságra int a forint gyors reálfelértékelődése is, amely rontja az exportőrök és a hazai beszállítók versenyképességét.
Öt teszt a maastrichti feltételeken túl
A Bruegel öt hazai alkalmassági tesztet javasol. Az intézményi felkészültség keretében a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének helyreállítása, a jegybank negatív saját tőkéjének rendezése, erősebb Költségvetési Tanács és átláthatóbb költségvetés szükséges. A fenntartható költségvetési átmenet tartós szerkezeti átalakítást kíván egyszeri intézkedések helyett. Az inflációs hitelesség terén a maastrichti inflációs kritérium mostani teljesítése még nem bizonyítja a tartós árstabilitást. A termelékenység és alkalmazkodóképesség gyengesége az energiaimport-függőségben, a német autóipartól való függésben és az akkumulátor-beruházások alacsony hazai hozzáadott értékében mutatkozik meg. Az árfolyam és az ERM II kapcsán a belépés dátumát és a középárfolyamot még túl korai kijelölni.
A költségvetés lehet a legkeményebb feltétel
Nem elég a hiányt 3 százalék alá vinni: ha az ország nem tartja az EU Tanácsa által jóváhagyott nettó kiadási pályát, adósságalapú eljárás indulhat ellene, ami blokkolná az euró bevezetését. Az adósság hiteles csökkentéséhez 2030-ra vagy 2033-ra nagyjából 1–1,5 százalékos hiány kell. A kiigazítást a tanulmány szerint nem fűnyíróelven, hanem átrendezéssel kell végrehajtani.
Le kell faragni a rosszul célzott vállalati és kamattámogatásokat, célzottá kell tenni a rezsivédelmet, a 13. havi nyugdíjat az átlagnyugdíj szintjén kellene maximálni, a 14. havi terveit pedig leállítani. Bevételi oldalon mérsékelt szja-progresszivitást, kevesebb adókedvezményt és a milliárdosokra tervezett különadónál szélesebb vagyonadózást javasolnak, az általános áfacsökkentést viszont kerülendőnek tartják. Különösen kockázatos lenne a belépési inflációs kritériumot túl erős forinttal teljesíteni, mert az tartós versenyképességi veszteséget okozna a valutaunióban.
A kormánynak ki kell vezetnie a piactorzító árrésstopokat, kamatsapkákat és támogatott hiteleket, hogy a fiskális szigorítás mellett a jegybank kamatcsökkentéssel enyhíthesse a fékhatást. Mivel az euróövezetben a forint gyengülése már nem nyeli el a termelékenységet meghaladó bérnövekedést, a Bruegel a többéves béralkuk helyett a minimálbér és a közszféra béreinek éves, termelékenységhez kötött felülvizsgálatát javasolja.
2032 lehetséges, de nem garantált
A Bruegel céldátumok helyett négy szakaszra és mérföldkövekre bontaná a felkészülést. A nehéz kiigazítást már az első 12 hónapban el kell kezdeni, különben a korrekció a 2030-as választások elé torlódik. Az ERM II-be csak akkor érdemes belépni, ha az ország már bizonyította felkészültségét, ahogy Bulgária és Horvátország tette. A legalább kétéves ERM II-tagság alatt a forintnak súlyos jegybanki intervenciók nélkül kell stabilnak maradnia.
Ha Magyarország 2030 előtt készen áll az ERM II-re, a 2032-es euróbevezetés elvileg megvalósítható. A tempót azonban a reformoknak kell diktálniuk: az elhamarkodott csatlakozás gyenge növekedéssel fenyeget, a halogatás pedig eltüntetné a választások után elért kockázatiprémium-csökkenést.
