Költségvetés: Történelmi Túltermelés Kármán András Bejelentése Nyomán
A 2026. augusztus 10-én, Kármán András által tett bejelentés jelentős figyelmet keltett, miután soha nem látott költségvetési adatokat hozott napvilágra. Az ország költségvetése a történelmi adatokat tükrözve júliusban 524,3 milliárd forintos többletet produkált, ami 537,1 milliárd forinttal kedvezőbb eredmény az előző év azonos időszakához képest. Ez a rekord körüli havi többlet azonban csak részlegesen hangingatarta az év elején felhalmozott 2857,9 milliárd forintos hiányt.
A Pénzügyminisztérium által közzétett előzetes adatok szerint a központi alrendszer mínusza július végére 2857,9 milliárd forintot ért el, ami az éves hiánycél 67,7 százalékának felel meg. Érdekesség, hogy április végén ugyanez az arány még 91 százalékos volt. Megfigyelhető, hogy a legnagyobb deficit a központi költségvetésnél alakult ki, ahol 2773,6 milliárd forintos hiány halmozódott fel. A társadalombiztosítási alapok viszont 211 milliárd forintos mínuszt produkáltak, míg az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forint többletet könyvelhettek el.
Ez évről évre egy teljesen változó képet mutat, hiszen az első négy hónapban magas hiány mutatkozott, azonban a választások után a május-július közötti hónapokban a költségvetés többletet termelt, összességében 991,9 milliárd forintos nyereséggel zárva ezt az időszakot. Júliusban a központi alrendszer kiadási oldalát azonban továbbra is jelentős terhek sújtották, mivel az állam több fontos területen emelte a kiadásokat az előző évhez képest.
A nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra például 4900,3 milliárd forintot fordítottak, amelybe a 13. havi és a részben kifizetett 14. havi nyugdíj is beletartozik. A gyógyító-megelőző ellátások költségei további 1786,8 milliárd forintot tettek ki, mindkét szám ugyancsak meghaladta a korábbi évieket, így a júliusi rekordplusz mögött erős kiadási nyomás húzódik meg.
A költségvetés ennek ellenére a július végére 299,7 milliárd forint lakáscélú kiadást mutatott, ami szintén jelentős emelkedést jelöl, és az állami beruházások terén is közel 100 milliárd forinttal költöttek többet a megelőző évhez képest. Itt a pénzügyminisztérium hangsúlyozta a gördülő útberuházások alsóbb szintű kifizetéseit, amelyek az eltéréseket okozták.
A július végén mért 2857,9 milliárd forintos hiány mindezek ellenére aggasztó, mivel a költségvetés az év elején szokatlan gyorsasággal halmozta fel a deficitjét. A 3849,8 milliárd forintos mínuszt a választások előtti hónapokban sikerült elérni, azonban a költségvetés azóta éles fordulatot vett, és a május óta érkező havi többletek folyamatosan csökkentették az év elején felhalmozott hiányt.
Kármán András bejelentése tehát nem csupán a költségvetés aktuális állapotát jelzi, hanem egy komplex gazdasági helyzet részét képezi, amely megköveteli a folyamatos figyelmet és a felelős pénzügyi politikát a jövőbeli stabilitás érdekében.
