Megkezdődött a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása
A magyar kormány fontos lépésre szánta el magát a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) rendszerének átalakítása érdekében. A 2026. évi XVIII. törvény ezen intézkedés célja, hogy a közcélú feladatokat ellátó alapítványok működése átláthatóbb és számonkérhetőbb legyen, különös figyelmet fordítva a közpénzből működő intézmények felelősségi rendszerének világosabbá tételére.
A kormány indoklása szerint a kekvák sok esetben a magánalapítványok működési modelljét követték, miközben jelentős állami vagyont kezeltek. E problémák orvoslására a kormány az Alaptörvény 16. módosítása révén kezdi el az átalakítást, amely két lépcsőben szünteti meg ezeket az alapítványokat. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál a törvény érvényessége 2027. augusztus 1-jéig terjed, lehetőséget biztosítva a felsőoktatási intézmények zavartalan működésére.
A kormányfő a lépéseket azzal indokolta, hogy szükség van a közfeladatokat ellátó alapítványok felelősségi viszonyainak pontosítására, amely eddig sokszor politikai motivációkkal volt terhelt. Az átalakítás célja, hogy megszűnjenek azok a visszaélések, amelyek eddig övezhették e szervezetek működését.
A változások menetrendje és határidejei
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása nem csupán a megszüntetésre vonatkozik, hanem a vagyoni helyzet átvilágítására is. Az érintett alapítványoknak július 14-éig jelentést kell készíteniük vagyoni helyzetükről, amelyet az azt követő napon kell megküldeniük az illetékes minisztériumnak. E jelentés alapot ad arra, hogy az állam pontos képet kapjon az alapítványok vagyonáról és kötelezettségeiről.
A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok esetében 2026. július 31-én megszűnnek, míg az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében a helyzet hónapokkal később alakul át. Az alapítványok jogai és kötelezettségei augusztus 31-én szállnak át az államra, az önálló alapítók esetében azonban külön szabályok érvényesek.
Következmények és új felelősségi viszonyok
A kormány ezúton szeretné világosabb felelősségi viszonyokat kialakítani, különös figyelmet fordítva az egyetemi szenátusok és vezetők jogkörének visszakerülésére az intézményekhez, amely erősíti az akadémiai autonómiát és a közpénzek megfelelő felhasználását. Fokozott garanciák kerülnek bevezetésre a közpénzek átláthatósága érdekében.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakításának folyamata így nemcsak a megszüntetésről szól, hanem a jövőbeli pénzügyi és működési keretek flexibiltását is szabályozza. A kormány célja, hogy a változások a társadalom igényeivel és elvárásaival összhangban működjenek, biztosítva a közérdek védelmét és a közvagyon megfelelő kezelését.
