Az óceán alatt építi szuperfegyverét a Meta
A modern digitális társadalom működése szinte teljes egészében a tengerfenéken nyugvó, hajszálvékony üvegszálakon múlik. A Meta által bejelentett Petal nevű transzatlanti kábelrendszer 2029-től új korszakot nyit a globális távközlésben: a többmagos optikai technológiának köszönhetően másodpercenként 125 terabájtnyi adatot lesz képes átmozgatni az Egyesült Államok és Európa között.
A köztudatban a nemzetközi kommunikáció kapcsán hajlamos az emberekben a műholdas kapcsolat képe felderengeni, a valóságban azonban az internet gerinchálózata a világóceánok mélyén fekszik. A Nemzetközi Távközlési Egyesület adatai szerint a világ teljes nemzetközi internetes adatforgalmának megközelítőleg 99 százalékát a tengerfenéken futó optikai kábelek szállítják.
A tervek szerint 2029-ben üzembe álló, mintegy 7000 kilométer hosszú vezeték közvetlen összeköttetést teremt az Egyesült Államok és Franciaország között, és a világon elsőként lesz képes elérni az 1 petabit/másodperces, azaz egymillió gigabites transzóceáni sávszélességet. A Petal másodpercenként mintegy 125 terabyte-nyi adatmozgatásra lesz képes, ami másodpercenként 25 ezer darab, egyenként öt gigabyte-os, nagy felbontású film átvitelének felel meg.
A Petal lesz a világ első olyan kereskedelmi célú mélytengeri rendszere, amely többmagos optikai szálakat alkalmaz óceáni távolságon. A hagyományos szálakkal ellentétben a speciális szálak mindegyike két különálló magot rejt, amelyekben a fényimpulzusok egymással ellentétes irányban mozognak. Az egyes szálak mindössze 125 mikrométer átmérőjűek, a kábel belsejében összesen 24 pár ilyen kettős magvú szál fut, ami 96 egyedi optikai magot jelent.
A kábelrendszer teljes tervezési és fektetési munkálataiért a tokiói székhelyű NEC Corporation felel, a kettős magvú szálakat a Sumitomo Electric gyártja. A jeltorzulás kezelésére a kábel teljes hosszában, szabályos távolságonként optikai jelerősítőket helyeznek el; egy 7000 kilométeres összeköttetés működéséhez hozzávetőlegesen száz ilyen mélytengeri nyomásálló egységre van szükség. A repeater kapszuláiban a két mag jelét fizikailag szétválasztják, külön erősítik, majd ismét összefésülik, ami lehetővé teszi a kétszeres kapacitást anélkül, hogy az energiafogyasztás aránytalanul megugrana.
A Petal nem az első ilyen beruházása a Metának: 2018-ban adták át a Marea kábelt, amelyet 2023-ban az Amitie, 2025-ben pedig az Anjana követett. Míg a Marea 192 Tbps elméleti sávszélességgel nyitott, a Petal ennek több mint ötszörösét fogja biztosítani. A nagyobb teljesítményre elsősorban a mesterségesintelligencia-modellek betanítása, a határokon átnyúló gépi tanulási folyamatok és a valós idejű többmodális lekérdezések miatt van szükség, amelyek stabil és alacsony késleltetésű sávszélességet követelnek meg.
