Minden tizedik doboz hamis: milliárdok füstölnek el a magyar dohánypiacon
A YouGov felmérése szerint a vizsgált eldobott cigarettásdobozok tizede hamisnak bizonyult. Az e-cigaretták kisebb mintájában a készülékek több mint négyötöde az uniós határérték többszörösének megfelelő nikotinkoncentrációt tartalmazott. Az ellenőrizetlen termékek a fogyasztóknak kockázatot, a költségvetésnek súlyos bevételkiesést jelentenek: iparági becslés szerint a hamis és külföldön adózott cigarettákhoz, illetve hevített dohánytermékekhez köthető éves adóveszteség meghaladja a 80 milliárd forintot.
A kutatócég bemutatta a 2026-os felmérés első hullámának eredményeit az érintett minisztériumok és hatóságok szakemberei számára. A vizsgálat a hagyományos cigaretták esetében 11 600, a hevített termékeknél 4000 eldobott dobozra épült. A terepmunka február 23. és április 3. között zajlott, az adatbázisokat júliusban véglegesítették. A kutatás célja a külföldi, adózatlan és hamis termékek jelenlétének és változásának nyomon követése.
Ijesztő kép az e-cigarettáknál
Magyarországon jelenleg tilos az ízesített e-cigaretták forgalmazása, így a fogyasztói kereslet jelentős része ellenőrizetlen beszerzési csatornák felé terelődik. Az illegálisan forgalmazott, ismeretlen eredetű termékek térnyerését mutatja, hogy a vizsgált e-cigaretták között egy terméket kivéve valamennyi eldobható, egyszerhasználatos készülék volt. A minta közel 90 százaléka legalább 400 szál cigarettával egyenértékű terméket tartalmazott, több mint 80 százaléka pedig az EU által maximálisan meghatározott nikotinkoncentráció többszörösét.
Ismét emelkedett a hamis termékek aránya
A cigaretták között 2026 első hullámában a vizsgált dobozok 85,6 százaléka eredeti, Magyarországon adózott termék volt, 4,4 százaléka eredeti külföldi, 10 százaléka pedig hamis. Ez utóbbi arány a 2025 második hullámában mért 8,9 százalékhoz képest 1,1 százalékponttal emelkedett. A 2026 első hullámában 1162 hamis cigarettásdobozt azonosítottak a mintában, szemben a 2025 második hullámának 1030 darabjával.
A hamis termékek aránya valamennyi vizsgált régióban növekedett: Kelet-Magyarországon – ahol a legmagasabb értéket mérték – 11,8 százalék volt, Nyugat-Magyarországon 7,8, Budapesten pedig 9,3 százalék. Az eredeti külföldi cigaretták aránya 4 százalékról 4,4 százalékra emelkedett. Az eredeti külföldi termékek között Románia és Koszovó szerepelt a legnagyobb arányban, mellettük Szlovákia és Ukrajna is számottevő forrásként jelent meg. A teljes mintán belül az eredeti külföldi termékek részesedése továbbra is jóval kisebb, mint a hamis termékeké.
Más pályán mozognak a hevített termékek
A hevített termékeknél a 2026 első hullámában vizsgált 4000 dobozból 3817, azaz 95,4 százalék eredeti magyar termék volt, míg 183 doboz, 4,6 százalék eredeti külföldi terméknek bizonyult. Ez a 2025 második hullámában mért 3,75 százalékról 4,6 százalékra nőtt. A külföldről származó hevített termékek között egyértelműen kiemelkedett Szlovákia: az eredeti külföldi dobozok 37,7 százaléka innen érkezett. Olaszország 8,7, Lengyelország 8,2, Görögország pedig 7,7 százalékkal következett.
Területi bontásban Budapest mutatta a legmagasabb külföldi termékarányt, 5,3 százalékkal, Nyugat-Magyarországon 4,5, Kelet-Magyarországon pedig 3,9 százalékot mértek. A nikotinpárnák esetében a vizsgált mintában közel 11 százalék volt a nem Magyarországon adózott termékek aránya, domináns forrásországot a mintából nem lehetett azonosítani.
80 milliárd forintos adóveszteség
Az illegális e-cigaretta szegmens növekedése miatt zsugorodó hevített termék- és cigarettapiacon a hamis és eredeti külföldi termékek éves szintre vetítve az iparági becslés szerint 80 milliárd forintot meghaladó adóveszteséget okoznak az államháztartásnak. Tekintettel arra, hogy a mérés 2026 első felében készült, valamint hogy a legális forgalom adataiban nincs pozitív változás, 2027-ben a radikális adóemeléseket követően kevesebb bevétel várható a dohánygyártmányokból, mint 2026-ban. Pontosabb előrejelzést a 2026-os második mérés adhat, bár a napokban lezárult mintagyűjtés eredményei még nem tükrözik a november 1-jei jelentős adóemelés hatását a legális piacra.
