Az MLSZ szerint az NB I stabil, az NB II-ben véget értek a sztárfizetések
Vági Márton, a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkára háttérbeszélgetésen beszélt a magyar futball pénzügyi változásairól. Elmondása szerint tavasszal pánik volt, mert sokan azt gondolták, hogy a kormányváltás után vége lesz a magyar futballnak, de idén korai volt az aggodalom. A közel 1900 amatőr klub változatlan feltételek között dolgozhat, az NB I-es klubok kigazdálkodható csökkenéssel néznek szembe, az NB II-ben viszont komoly feladat a csökkenő bevételek melletti működés.
Átlagosan 3,3 milliárdos költségvetés az NB I-ben
Egy átlagos NB I-es klub 3,3 milliárd forintos költségvetéssel működik, ebben nincs benne a Ferencváros, amely külön szintet képvisel. Az elmúlt öt évben évente átlagban egymilliárd forintot kapott egy NB I-es csapat a tőlük elvont jogokért kapott bevételből. Ahol betartották a magyarszabályt és jól szerepeltek, ez elérhette az 1,2-1,3 milliárdot, míg a tabella végén lévők vagy a szabályt nem teljesítők 6-700 milliót kaptak.
Vági szerint idén ezen a csatornán átlagosan 850 millió forinthoz jut egy klub, ez 15 százalékos csökkenés. Ebből 400 millió jár a magyarszabály betartásáért, 450 millió normatív támogatás. A hiányt játékoseladásból, a keretek szűkítéséből, illetve a forint euróhoz képesti erősödéséből lehet pótolni. Pozitív példaként említette a Paksot, amely 2 milliárd alatti költségvetéssel dolgozik, mégis erőn felül teljesít.
Megszűnnek a sztárfizetések az NB II-ben
Az NB II-ben megszűnik a korábbi Kánaán és a milliós sztárfizetések, mert a másodosztály növekvő részesedését évekig az élvonal kárára finanszírozták. Vági szerint az NB II-nek szakmai előszobává, neveldévé kell válnia, nem a kiöregedett, túlfizetett sztárok bajnokságává. Korábban egy masszív NB II-es klub költségvetése egymilliárd forint közelében volt, ebből átlagosan 400 millió jutott az elvont jogokért, idén ez a felére esett vissza, így mintegy 20 százalékkal kisebb büdzséből kell gazdálkodniuk.
Nem emelik az NB I létszámát
A Videoton a háromszoros bajnokként jelenleg új tulajdonos nélkül szenved az NB II-ben. Az önkormányzat nem tudja ezen a szinten eltartani a csapatot, ezért létkérdés a megfelelő tulajdonos megtalálása. Ha ez nem következik be, a kiesés is reális forgatókönyv lehet. Vági szerint a mostani helyzet igazolja, hogy észszerű volt nem emelni az NB I létszámát, míg az NB II-ét tizenhatra csökkentették.
Az NB I-ben nem látja, hogy csődbe menne bármelyik klub, erős gazdasági háttérrel rendelkeznek. Az NB II esetében nagyobb a kitettség. A kluboknak élniük kellett volna azzal a lehetőséggel, hogy az utánpótlást több mint egy évtizede az állam finanszírozza, de egészen az utóbbi 2-3 évig szinte nem volt játékoseladás külföldre az NB I-ből.
UEFA-szolidaritási pénz a Ferencváros szereplésétől függetlenül
A Ferencváros korábban joggal kommunikálta, hogy jó nemzetközi szereplésének köszönhetően szezononként és klubonként akár 100 millió forinttal támogatta a többi NB I-es csapatot. Az UEFA azonban két éve változtatott a rendszeren, így a magyar NB I-es csapatok a jövőben a Ferencváros szereplésétől függetlenül számíthatnak ekkora összegre. Az UEFA a három európai kupasorozat bruttó bevételének 7 százalékát juttatja szolidaritási támogatásként azoknak, amelyek nem szerepelnek a ligafázisban, és míg korábban ezt kizárólag utánpótlásra lehetett fordítani, most már nincs ilyen szigorú megkötés.
