Egy befektetőház szerint legkorábban 2033-ban vezethetik be az eurót Magyarországon
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint a magyar euró bevezetésére legkorábban 2033-ban kerülhet sor. Az elemzőház arra számít, hogy Magyarország megfelelő gazdaságpolitika mellett 2030-ban léphet be az ERM II. árfolyam-mechanizmusba, amely az eurózónához való csatlakozás előszobája.
Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtó egy része félreértelmezte a Tisza Párt 2030-ra vonatkozó, az euróbevezetéssel kapcsolatos vállalását. Kifejtette, hogy nem az euró bevezetését vállalták a jelzett dátumig, hanem a maastrichti kritériumok teljesítését, amely az eurózónába lépés előszobájaként tekinthető.
Az ERM II.-ben való részvétel legalább két évig tart, súlyos árfolyamfeszültség és a középárfolyam saját kezdeményezésű leértékelése nélkül. A legrövidebb időt, 2,5 évet Szlovénia, Horvátország, Ciprus és Málta produkálta, Szlovákia 3 évet töltött az előszobában, Litvánia pedig 10,5 évet.
A költségvetés jelenti a legnagyobb akadályt
Aradványi Péter vezető elemző szerint Magyarország 2025-ben egyetlen csatlakozási kritériumot sem teljesített. Az Equilor számítása alapján 2026-ban az árstabilitási feltétel már teljesülhet: a tizenkét hónapra számolt infláció 3,1 százalék, a referenciaérték 3,2 százalék. A hosszú lejáratú kamatoknál is javulást várnak, de a számított 6,4 százalékos magyar érték még meghaladja az 5,5 százalékos referenciaértéket.
A költségvetési számok ennél jóval nagyobb távolságot mutatnak. A GDP-arányos hiányt az Equilor 2026-ra 7,5 százalékra, az államadósságot 77,5 százalékra várja, miközben a maastrichti referenciaértékek rendre 3 és 60 százalék. A 60 százalék feletti adósság önmagában nem feltétlenül zárja ki a csatlakozást, ha az arány megfelelő ütemben és tartósan csökken, ennek bizonyítása azonban nehéz feladat.
Az Equilor alap-előrejelzése 2027-re 5,7, 2028-ra 4,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol. A hosszabb távú adósságmodellben még ezen a pályán is a GDP 77,2 százaléka lenne az államadósság 2030-ban. Egy optimistább forgatókönyv, amely már 2027-ben 4,5 százalékra mérséklődő hiánnyal számol, 75,3 százalékos 2030-as adósságrátát mutat.
A hitelesség kérdése
Aradványi Péter megerősítette, hogy bevételnövelő intézkedések nélkül a kiadások oldalán érzékeny tételekhez is hozzá kellene nyúlnia a kormánynak. A túlzott beruházás-visszafogás rövid távon javíthatná a hiányszámot, de később gyengítené a növekedést, ezért az Equilor 5–6 százalék közötti 2027-es hiányt tart reálisnak.
Arra a kérdésre, hogy mennyit érnek a költségvetési tervek egy olyan időszak után, amikor az előző kormány az év közben több alkalommal is módosította a büdzsé sarokszámait, Aradványi Péter a konvergenciakritériumok szerepét hangsúlyozta. Szerinte ezek világos mércét adnak ahhoz, hogy a gazdaságpolitika ígéreteit számon lehessen kérni, a mérce azonban önmagában nem teremti meg a bizalmat. A kritériumok teljesítése után is hosszú idő kell egy ország befektetői megítélésének alapvető megváltozásához.
Milyen forinttal lépnénk be?
Buró Szilárd szerint a szlovák tapasztalat arra figyelmeztet, hogy a túl erős hazai pénz melletti euróbevezetés később versenyképességi gondot okozhat egy exportorientált gazdaságnak. Az Equilor rövidebb távon viszonylag stabil forinttal számol: év végi előrejelzése 2026-ra 370, 2027-re 365, 2028-ra 360 forintos euróárfolyamot tartalmaz.
Takács András részvényelemző szerint az euró kilátása a magyar tőzsdére is hatna. A devizakockázat és a finanszírozási költségek csökkenése növelhetné egyes részvények vonzerejét, a bankok és a kamatokra érzékeny ingatlancégek különösen érintettek lehetnek. A történelmi összevetés ugyanakkor vegyes képet mutat: a korábbi csatlakozó országok tőzsdéinek teljesítményét a bevezetés körüli világgazdasági helyzet is erősen alakította.
Szécsényi Bálint elnök-vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyamat a befektetési szolgáltatókat és a bankokat egyaránt átalakulásra kényszerítené. Varga Zoltán szenior elemző szerint a csökkenő kamatfelár mellett a javuló gazdasági megítélésnek és a tőkebeáramlásnak kellene megtartania a forint iránti bizalmat.
Az elemzők hangsúlyozták: az euró önmagában nem ellenszere a rossz gazdaságpolitikának. Tartósan fegyelmezett politikával a forint mellett is lehetne stabilabb környezetet és alacsonyabb kamatfelárat elérni. Az euróhoz vezető munka ezért már jóval a pénzcsere előtt elkezdődik – a következő, végrehajtható költségvetéssel.
