Moszkva szerint Szijjártó Péter telefonbeszélgetése bizonyítja, hogy Oroszország nem avatkozik be más országok választásaiba
2026. április 1-én Moszkva reagált a március 31-én kiszivárgott telefonbeszélgetésre Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között. A beszélgetés során Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere azt ígérte, hogy közösen Szlovákiával kezdeményezi Aliser Uszmanov, Oroszország prominens oligarchájának húgának törlését az EU szankciós listájáról. A kiszivárogtatás Moszkva számára örömteli eseménynek számít, mivel azt hirdetik, hogy ez bizonyítja: Oroszország soha nem avatkozik be más országok belügyeibe.
Az orosz külügyminisztérium képviselője, Marija Zaharova egy rádióműsorban hangsúlyozta: a kiszivárgás világossá tette, hogy Oroszország tiszteletben tartja más országok választását, míg szerinte éppen a nyugati hatalmak azok, akik hajlamosak beavatkozni a szövetségeseik döntéseibe is. Továbbá, a szóvivő megjegyezte, hogy a felvétel nyilvánosságra kerülése 2026. április 1-jén új példákat szolgáltat az országa kiküszöbölésére irányuló alaptalan vádakról.
Az elkészült hangfelvétel alapján Szijjártó Péter telefonhívását Lavrov orosz külügyminisztertől fogadta, miután visszatért Oroszországból Magyarországra. Kérte, hogy járjanak közbe, hogy Aliser Uszmanov húgát, Gulbahor Iszmajlovát, töröljék a szankciós listáról, amely végül 2025 márciusában meg is történt.
Szijjártó Péter március 31-én reagált a hírekre, ironikusan megjegyezve, hogy a lehallgatók felfedezése azt mutatja, hogy nyilvánosan is ugyanazt mondja, mint telefonon. Április elsején Zaharova kijelentette, hogy a nyugati országok aktívan beavatkoznak más országok belügyeibe, különösen saját szövetségeseik választásába.
Ez a beszélgetés nem az első, amely napvilágot látott a két miniszter között. Korábban megjelent információk szerint Szijjártó Péter és Lavrov közötti kapcsolatok szorosak voltak, különösen a ukrajnai háború alatt, amikor Szijjártó a többi tagállammal folytatott találkozók között tájékoztatta orosz kollégáját a magyar politikai helyzetről.
Egyes információk szerint az EU gyanúja merült fel arra vonatkozóan, hogy a magyar tisztségviselők bizalmas információkat osztanak meg Oroszországgal, ennek következményeként Magyarországot kizárták egyes EU-ülésekről. Az Európai Bizottság hivatalos magyarázatot kért a magyar kormánytól a helyzet tisztázása érdekében.
A helyzet tovább drámai fordulatot vett, amikor a kormány kémkedéssel gyanúsította Panyi Szabolcs oknyomozó újságírót, aki a beszélgetés részleteit kiszivárogtatta. Panyi visszautasította a vádakat, hangsúlyozva, hogy munkáját szakszerűen, a forrásvédelmi elveknek megfelelően végezte.
