Ókovács Szilveszter éles kritikája Krasznahorkai Lászlóról
Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója, éles szavakkal illette Krasznahorkai László Nobel-díjas írót egy olasz lapban megjelent interjúja miatt. Ókovács megjegyzései szerint Krasznahorkai sértően nyilatkozott Magyarországról, amiért úgy vélte, hogy a Nobel-díjat más magyar íróknak, mint Kertész Imre, Karikó Katalin és Krausz Ferenc, sokkal inkább megérdemelnék. A főigazgató közösségi oldalán határozottan fogalmazott: „Krasznahorkai Nobel-díját Vörösmarty Mihálynak!”
Az alábbiakban Ókovács kifejtette, hogy míg az író korábban büszkévé tette az országot, most már nem segíti elő, hogy az emberek is így érezzék. Érzelmeit nemcsak a múltbeli lelkesedése, hanem a felnőttedett kritikája is árnyékolja. „A viszonzatlan szerelemnek is vannak határai, pláne, ha már a sértegetés határvidékén jár,” mondta, utalva Krasznahorkai szavaira, amelyeket „übermensch lenézés” kísér. Ókovács szerint az önreflexív megnyilatkozások immár álságosnak tűnnek, és az író egyfajta távolságtartással viseltetik a magyar nyelvű közönsége iránt.
A főigazgató úgy véli, Krasznahorkai szavai egyfajta „Magyarország-tébolydát” sugallnak, ami nemcsak művészi, hanem komoly társadalmi problémákat is felvet. Ókovács hangsúlyozta, hogy nem csupán félrefordításról van szó, mivel Krasznahorkai maga nem reagált a megfogalmazásaira, így az Ország iránti elismerését is árnyékba helyezte egy ilyen indulat mellett.
„A Nobel-díj birtoklásának szuverén módját Kertész Imre, de még inkább Karikó Katalin és Krausz Ferenc példája mutatja,” állította Ókovács, aki az író nyilatkozatát irritálónak találja, mivel az a magyar kultúrára és társadalomra irányuló kritikákat különösen érzékenyen érinti.
Krasznahorkai László a legutóbbi interjújában, az olasz La Repubblica hasábjain, provokatív kijelentései révén újra reflektorfénybe került. Az író kifejtette, hogy „az én Magyarországom a nyelv Magyarországa”, azt hangsúlyozva, hogy elidegenedett a magyar valóságtól, és eközben a politikai helyzetét is kritizálta, amelyet brutalitással és manipulációval jellemzett.
Ez a nyilatkozat nemcsak az irodalmi berkekben váltott ki vitákat, hanem szélesebb közönség körében is jellemezte a magyar kultúra megítélését, szembesítve azt a nemzeti identitás kihívásaival.
