„Pénz nélkül, letolt gatyával” – A Paksi Atomerőmű válsága
A Paksi Atomerőmű Zrt. 2010 és 2025 között több mint 197 milliárd forint nyereséget termelt, azonban ezt az állami tulajdonos évről évre osztalék formájában kivette, így fejlesztésre gyakorlatilag nem maradt pénz. A szivattyútelep létrehozása is elmaradt, amely a gazdasági miniszter szerint elkerülhette volna a jelenlegi blokkleállításokat. Az atomerőmű, amely az ország áramellátásának körülbelül harmadát biztosítja, tavaly mindössze 248 milliárd forint árbevételt ért el, ami 2010-ben még 168 milliárd forint volt. Az elmúlt tizenhat évben a bevételek növekedése stagnált, és az orosz–ukrán háború okozta energiaár-emelkedés, illetve a magyar infláció hatásai sem látszanak a számokban.
A cég nyeresége a rezsicsökkentés 2014-es bevezetése előtt évente 19-29 milliárd forint között mozgott, azóta azonban jócskán visszaesett; 2023-ban csupán 120 millió forint, tavaly pedig alig 3 milliárd forint volt a profit. A 24.hu nyomán megjelent információk szerint az MVM, mint állami tulajdonos, évről évre a nyereség teljes összegét kivette, és például tavaly az összes osztalékalapból is levontak, így az elmúlt tizenhat év alatt körülbelül 200 milliárd forint került ki az atomerőműből, fejlesztési forrásokat nullára csökkentve.
Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője úgy értékelte a jelenlegi helyzetet, hogy „itt áll pénz nélkül, letolt gatyával.” Az atomerőmű historikus nyereséggörbéjét egyetlen szakszerű befektető sem fogadná el, ugyanis nem sok magáncég üzemeltetne atomerőművet ekkora profitért. A pénzügyminiszterek rendszeresen „előveszik” az MVM-et, amikor pénzre van szükségük; például 2023-ban 309 milliárd forint osztalékelőleget vettek ki belőle, legutóbb pedig 131,5 milliárdot tavaly novemberben.
Logikus kérdés felmerül: összefügg-e a kiemelt nyereségelvonás a jelenlegi problémával? Az alacsony Duna-vízállás miatt az erőmű nem tud elegendő hűtővizet szivattyúzni, így három blokkot is le kellett állítani. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint egy tízmilliárdos beruházással, az új paksi szivattyútelep megépítésével a leállás és az áramimport költségeit is elkerülhették volna. A miniszter kritizálta az előző kormányt, hogy ezt a szivattyútelepet nem építették meg, miközben az MVM politikai utasításra számos milliárdot költött hirdetésekre és szponzorációkra.
Perger András azonban kétségbe vonja, hogy a problémát egy tízmilliárdos beruházással meg lehetne oldani; véleménye szerint a környezeti változások hatásai egy sokkal összetettebb feladatot követelnek meg, mint a hűtőcsövek egyszerű meghosszabbítása. A szükséges tervezés, engedélyeztetés és a hűtővízcsatorna átépítése hosszabb időt és jelentősebb anyagi forrást igényel. A szakértő biztos abban, hogy a nukleáris biztonsághoz szükséges fejlesztések megvalósultak, de a halasztható fejlesztések végrehajtására már nem jutott pénz. Felmerül a kérdés, hogy a cég fel van-e készülve a paksi blokkok élettartamának meghosszabbítására, amely legalább 600 milliárd forintot igényelhet.
Végezetül, egy másik forrás szerint a mérleg fejlesztési források szempontjából való vizsgálata nem is merül fel, mivel az atomerőmű nyereségét elvonják, és ha beruházásra van szükség, az állami anyavállalat fedezi azt. A Paksi Atomerőmű Zrt. jelenlegi működése a nonprofit kft.-k mintájára alakul, mivel a célja nem a profit növelése, hanem a lakosság számára olcsó áram biztosítása, amely különösen jelentős szerepet játszik a rezsicsökkentés fenntartásában. Az MVM nem teszi közzé, mennyiért termeli az áramot Paksból, Perger becslése szerint a kilowattóra ára körülbelül 14-15 forint lehet.
