Sandro Mazzola Budapesten lőtte élete gólját
Sandro Mazzola, a hatvanas évek Grande Interjének és az olasz válogatottnak a legendás támadója nyolcvanhárom éves korában elhunyt. A futballvilág egyik legmeghatározóbb alakja távozott, aki pályafutása során három BEK-döntőt játszott, kétszer nyerte meg a legrangosabb európai kupasorozatot, 1968-ban Európa-bajnok, 1970-ben világbajnoki ezüstérmes lett.
Mazzola igazi futballcsaládból származott: édesapja, Valentino Mazzola a Grande Torino vezéralakja volt, aki az 1949-es supergai repülőkatasztrófában vesztette életét. A hírességek gyermekeinek sorsa rendszerint árnyékban marad, de Sandro felért arra a szintre, amelyre apja emelkedett. Miként a legnagyobbak, ő is egyaránt ragyogóan cselezett, irányított és érezte a kaput.
Első BEK-döntőjében két gólt lőtt a Real Madridnak, csapata 3:1-re győzött. A mérkőzés után Puskás Ferenc odament hozzá, és átadta neki a mezét azzal a szavakkal: játszottam apád ellen, méltó vagy hozzá. Aznap este Mazzola kétszer nyert.
Válogatott debütálása 1963-ban szintén emlékezetes maradt: az olasz csapat 3:0-ra legyőzte a San Siróban az 1958-ban és 1962-ben is világbajnok brazilokat. Az Interben való bemutatkozása is a futballtörténelem része lett: a Juventus elleni rangadót a játékvezető fél óra után lefújta, mert a tömeg benyomult a pálya mellé. A szabályok szerint a vendégcsapat kapta volna a két pontot, ám az olasz szövetség fellebbviteli bizottsága újrajátszást rendelt el. Az Inter tiltakozásul az ifjúsági csapatát küldte Torinóba, a Juventus 9:1-re győzött – a milánói gólt a tinédzser Mazzola szerezte tizenegyesből.
A Vasas–Internazionale BEK-mérkőzésen 1966. december 8-án Mazzola mindkét gólt szerezte a 0:2-es olasz győzelem alkalmával. Az egyiket úgy, hogy szlalomja végén lefektette Varga László kapust, majd lövőcselt mutatott és megállította a labdát, mire Mészöly Kálmán kidöntötte a kaput. A La Gazzetta dello Sport búcsúcikke szerint ez volt pályafutása legszebb gólja, pedig előfordult, hogy hatszor érintette a labdát a levegőben, mielőtt a svájci kapuba küldte Bernben.
Mazzola 1964 után 1965-ben is BEK-győztes volt, emellett kétszeres BEK-döntős, mindkét diadal évében Világ Kupa-győztes, 1968-ban Európa-bajnok, 1970-ben világbajnoki ezüstérmes. Az Interben 417 bajnokit, a válogatottban hetven mérkőzést játszott.
A fiú hetvenhét esztendővel a supergai tragédiát követően ment el az apja után. Sandro Mazzola távozásával a calcio egyik legnagyobb alakját veszítette el.
