Schiffer András: Gyurcsányék útjára léphetnek Magyar Péterék
Schiffer András jogász, volt parlamenti képviselő az ÖT YouTube-csatornáján futó Közelkép című műsorban beszélt a Tisza-kormány első költségvetéséről, Matolcsy György őrizetbe vételéről és Orbán Viktor lakitelki szerepléséről.
Matolcsy György szerda reggeli őrizetbe vétele kapcsán Schiffer rámutatott: a jegybanki alapítványok körüli ügyekben már évekkel korábban indokolt lett volna a hatóságok alapos vizsgálata, ezért elsősorban az intézkedés időzítését tartja kérdésesnek. Felidézte, hogy képviselőként már az alapítványok létrehozásakor kifogásolta a jegybank ilyen irányú tevékenységét, álláspontja szerint az MNB-ről szóló törvény nem biztosított felhatalmazást az alapítványi rendszer kiépítésére. Egy alternatív közgazdasági tudásközpont létrehozását önmagában helyeselhető célnak nevezte, de szerinte ezt nem a jegybank feladatkörében kellett volna megvalósítani.
A jogász az esetleges letartóztatás indokoltságát is megkérdőjelezte. Hangsúlyozta, hogy az előzetes letartóztatásnak a büntetőeljárás eredményességét kell szolgálnia, nem a közvélemény igazságérzetének kielégítését, és jogállamban minden kényszerintézkedésnek megvan a törvényben előírt rendeltetése és jogalapja. Szerinte tisztázni kell, miért maradhatott Matolcsy ilyen hosszú ideig szabadlábon, ha fennállt az összebeszélés vagy a bizonyítékok eltüntetésének veszélye. Bírálta azt a jogértelmezést is, amely szerint a letartóztatás célja a vallomástétel kikényszerítése lehetne, és hangsúlyozta az arányosság követelményét. Hozzátette: „Az ártatlanság vélelme még Matolcsy Györgyöt is megilleti.”
Magyar Péter hétfői, jövő évi költségvetésről szóló parlamenti beszédének kapcsán Schiffer megjegyezte: a miniszterelnök rendkívül hosszú parlamenti felszólalása azért is szokatlan volt, mert a részletes költségvetési törvényjavaslat még nem állt rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy a bejelentett 4,9 százalékos hiánycél csak jelentős megszorítások árán teljesíthető. „Hogyha Magyar Péter meg tudja csinálni azt, hogy nincsen megszorító csomag, de leviszi 4,9-re a hiányt, akkor el kell indítani a szentté avatási eljárását” – fogalmazott. Szerinte még a NER-hez kötődő vállalkozók teljes vagyonának elkobzása sem teremtene elegendő forrást a hiánycél teljesítéséhez.
A közel nyolcszázalékos hiányról 4,9 százalékra történő csökkentést a 2005–2006-os Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájával állította párhuzamba. Úgy véli, a jelenlegi kormány is úgy próbálhat megszorításokat végrehajtani, hogy közben bizonyos társadalmi csoportoknak kedvezményeket biztosít a politikai elégedetlenség mérséklésére. Elismerte ugyanakkor, hogy a bejelentett intézkedések között vannak pozitív elemek: üdvözölte a minimálbér személyijövedelemadó-terhének kilenc százalékra csökkentését, amelyet a többkulcsos adórendszer irányába tett lépésnek tekint, és helyesnek nevezte a családi pótlék megduplázásának tervét. Szerinte azonban a tervezett intézkedések egymás hatását is kiolthatják: „Hiába csökkenti az szja-kulcsot 9 százalékra, amit nyer vele a minimálbéres, azt elveszíti majd a polcoknál, amikor az árrésstop kivezetésével hirtelen fölugranak az árak.”
A tervezett vagyonadóval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy támogatja a gazdagabb rétegek nagyobb közteherviselését, de nem tartja megfelelőnek a termelővagyon és a luxusvagyontárgyak azonos kezelését, mert a vagyonadó jelentős versenyhátrányba hozhatja a panziót, mezőgazdasági üzemet vagy más termelővállalkozást működtető magyar vállalkozókat. A Tisza gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb következményeként említette, hogy a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek a multinacionális cégekkel szemben, és felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban a magyar tulajdonú cégek visszaszorultak, miközben olyan nemzetközi vállalatok kerültek kedvező helyzetbe, mint a Strabag, a Swietelsky vagy a T-Systems.
Orbán Viktor lakitelki beszédére reagálva rámutatott: a volt miniszterelnök jelenleg a 2006 utáni politikai stratégiáját követi, igyekszik elkerülni a határozott állásfoglalásokat, hogy ne kövessen el újabb hibákat. Ennél súlyosabb problémának tartja azonban Orbán nyilvános önkritikájának hiányát. Felidézte, hogy Navracsics Tibor, Kövér László és Tarlós István is megfogalmazott már bírálatokat az elmúlt tizenhat év kormányzásával kapcsolatban, miközben a volt kormányfő továbbra sem hajlandó érdemben szembenézni a vereség okaival. „Orbán úgy gondolja, hogy ha ő nyilvánosan bármiben is önkritikát gyakorol, az a gyengeség jele, és ez egy óriási tévedés” – fogalmazott Schiffer András.
