Meglepő fordulat az aranykonvojügyben, Szegedre helyezték át a nyomozást
Fülöp Botond, a Vidéki prókátor néven ismert ügyvéd a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy az aranykonvojüggyel kapcsolatos feljelentések elbírálására a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölte ki a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyvéd hozzátette, hogy a döntésről szóló határozatot már át is vette.
A kijelölés a Fürcht Pál korábbi főügyész által tett állításokra, valamint az aranykonvojügy és a Gundalf-ügy kapcsán benyújtott feljelentésekre vonatkozik. Fülöp Botond szerint a feljelentések az említett ügyek kreált és politikailag befolyásolt jellegén, valamint Fürcht Pál Zsolt legfőbb ügyészségi ügyész ATV „Egyenes beszéd” című műsorában elhangzott tényállításain alapulnak. A határozat értelmében a szegedi szerv bírálja el többek között az ügyvéd által benyújtott feljelentést is.
Szóbeli utasításokról beszélt a volt vezető főügyész
Fürcht Pál korábban az ATV műsorában azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészségen szóbeli utasítások határozták meg, kit lehet kihallgatni, ki ellen indítható nyomozás, és mi legyen annak iránya. Mint elmondta, ezért nyújtotta be lemondását június 8-án. Állítása szerint szóban közöltek olyan elvárásokat, amelyekkel az ügyésznek azonosulnia kellett, és az eljárást úgy alakították, hogy „ne legyen írásos nyoma, ne legyen hozzá visszavezető”. Elismerte, hogy a nyomásgyakorlást bizonyítani nem tudja, de véleménye szerint épp ezért kellett volna integritási vizsgálatot indítani, ami elmaradt.
Magyar Péter számon kérte a Legfőbb Ügyészséget az ügyek előrehaladása miatt. A miniszterelnök felidézte, hogy az intézmény szerint náluk a törvényesség és a pártatlanság az egyetlen szempont, ezzel szemben viszont azzal vádolta a szervezetet, hogy nem halad az aranykonvojügy és az MNB-alapítványok vizsgálatával.
Márciusban csaptak le az ukrán pénzszállítókra
Az „aranykonvojakció” néven elhíresült ügy március 5-én kezdődött, amikor az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hét ukrán állampolgárt állított elő, köztük egy egykori titkosszolgálati tábornokot. Két páncélozott pénzszállító autót is lefoglaltak, amelyekkel összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat akartak Ukrajnába szállítani.
Az akcióról azóta több szempontból is felmerült, hogy problémás lehet. Egyes információk szerint az akció időpontjáról és szükségességéről maga Orbán Viktor dönthetett. Június közepére a NAV belső dokumentumot készített, amely részletesen elemezte az ügyet, és rámutatott, hogy az akció több ponton is jogsértő volt. A dokumentum szerint az ügyészségi anyag hollétét senki sem tudta, több határozat hiányosnak bizonyult, és napokig nem volt jogalap arra sem, hogy milyen okból foglalták le az Oscsadbank pénzét.
Ezt követően az ügyészség közleményben reagált a sajtóhírekre, és leszögezte, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesznek az ügy körülményeinek teljes feltárására. Álláspontjuk szerint a pénzmosás egyszerű gyanúja a rendelkezésre álló adatok alapján fennállt, a NAV kijelölése jogszerű volt, magáról az akcióról pedig csak utólag szereztek tudomást.
