Török Gábor Magyar Péter mentelmi ügyéről: Ez provokáció vagy fricska
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én egyszerre három közleményt adott ki, amelyben három országgyűlési képviselő mentelmi jogának kikérését indítványozta az Országgyűléstől. A hatóság Seszták Miklós, Hankó Balázs és Magyar Péter miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését kérte hűtlen kezelés, hivatali vesztegetés, illetve lopás miatt folyó nyomozásokhoz.
A tömbösítve kiadott közlemények komoly visszhangot váltottak ki. Török Gábor politológus a 24.hu Törökülés című adásában arról beszélt, hogy az ügyészség ezzel felpiszkálta a miniszterelnököt. Mint fogalmazott, provokáció vagy fricska történt Magyar Péter irányába, hiszen rettenetesen kellemetlen lehet számára, hogy ezekkel a nevekkel egy címlapon szerepel, illetve hogy egy hivatalban lévő miniszterelnöknek esetleg az igazságszolgáltatás előtt kell állnia egy telefonlopási vita ügyében.
Török Gábor szerint az is jelzi, hogy az ügyészségnek sikerült kiváltania a miniszterelnök érzelmi reakcióját, hogy Magyar Péter a „végre indul az út a börtönbe program” kijelentést tette. A politológus ezt azért tartja figyelemre méltónak, mert az elmúlt hónapokban a kormány kommunikációja arról szólt, hogy csupán az elvárás megfogalmazása történik meg, az azonban nem a kormánytól függ, hogy az igazságszolgáltatás éppen hol tart. Török szerint Magyar Péter szavaiból ezúttal úgy tűnhetett, mintha ő maga szeretné irányítani ezt a programot, és ez volt a válaszának kevésbé sikerült része, amely inkább érzelemből vagy zsigerből jöhetett, mintsem politikai számításból.
Schultz Nóra politológus ugyanebben az adásban úgy fogalmazott, hogy a Hankó- és Seszták-féle gyanúsítás a többmilliárdos korrupciógyanú miatt nem mérhető össze egy telefonlopási váddal. Szerinte Magyar Péter is erre az aránytalanságra igyekezett rámutatni, amikor először támadást indított a Legfőbb Ügyészség ellen. Schultz szerint a miniszterelnök akár profitálhat is abból, hogy a volt kormánypárti képviselők mentelmi jogát korrupciós vagy hatalommal való visszaélési ügyekben kérik ki, míg az övét egy piti ügyben. Felidézte, hogy a miniszterelnöknek ez volt a legproblémásabb ügye azóta, hogy 2024-ben színre lépett. Hozzátette: nem a hatalomhoz való viszonyát érinti vagy a közpolitikai gondolkodását, hanem a személyiségét, a személyiséggel kapcsolatos ügyek pedig mindig nehezek és költségesek lehetnek egy politikusnak.
Miután az ügyészség indítványozta a kormányfő mentelmi jogának kiadását, Magyar Péter azonnal támadásba lendült. Előbb arról beszélt, hogy ez lehet a „Polt-féle ügyészség utolsó szánalmas kísérlete” a rendszerváltás elbagatellizálására, hogy összemossák az „orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat és az ellenem 2024-ben indított, és már többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérletet”. Később azonban közölte, nem áll a Legfőbb Ügyészség útjába, és kéri a mentelmi jogának kiadását.
A Legfőbb Ügyészség nem maradt szótlan: a miniszterelnök szavaira reagálva azt közölték, hogy a törvényesség, a pártatlanság és a lelkiismeretük alapján végzik munkájukat, döntéseiket pedig nem befolyásolják politikai vagy más szempontok, kizárólag szakmai alapon döntenek. Magyar Pétert ez nem hatotta meg, a következő napokban egész pályás letámadást indított: MNB-alapítványok, aranykonvoj-ügy és „rogáni végrehajtó maffia” említésével ostorozta napokon keresztül az ügyészséget. Végül odáig jutott, hogy szerinte a Dunába kellene dobniuk az MNB-alapítványokkal kapcsolatos iratokat, „mert akkor velem együtt azokat is kihallgatná végre a Legfőbb Ügyészség, akik elloptak 700 milliárd forintot”.
