Utolsó utáni segélykiáltás: vállalkozások százai mehetnek tönkre az árrésstop miatt
Az árrésstop azonnali kivezetését sürgeti a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség. A szervezet főtitkára szerint a szakmai érvek már elfogytak, az érintett minisztériumokban is látják, hogy a szabályozás versenykorlátozó és hosszú távon káros, a döntés azonban hónapok óta késik.
Miközben a gazdasági körülmények lehetővé tennék a korlátozás megszüntetését, tovább csökken a kisboltok forgalma és száma, leállnak a fejlesztések, és újabb családi vállalkozások kerülnek a bezárás szélére.
„Nincs több idő a várakozásra, az árrésstopot valamennyi érintett termékkörben haladéktalanul ki kell vezetni” – jelentette ki Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Kisboltok fizetik meg az árrésszabályozás árát
Magyarországon 2025-ben 2713-mal kevesebb üzlet működött, mint egy évvel korábban, a megszűnt egységek közül 913 élelmiszer- vagy élelmiszer jellegű bolt volt. A bezárási hullám különösen a kisebb településeket sújtja, ahol a helyi üzlet a lakosság mindennapi ellátásának egyik alapfeltétele.
Neubauer Katalin üdvözölte a hét térség fejlesztését célzó Széchenyi István Programot, ugyanakkor figyelmeztetett: a vidék támogatása nem lehet teljes a helyi kereskedelem megőrzése nélkül.
Az egymilliárd forint alatti árbevételűek a legnagyobb vesztesek
Az egymilliárd forint alatti éves árbevételű vállalkozásokra ugyan nem vonatkozik az árrésstop, közvetve mégis ők lehetnek a szabályozás legnagyobb vesztesei. Méretükből adódóan jellemzően nem közvetlenül a termelőktől, hanem nagykereskedőkön keresztül szerzik be az árut, így akkor sem tudnának a nagy láncokéhoz hasonló fogyasztói árakat kialakítani, ha önként teljesen lemondanának a saját árrésükről.
Mit jelent pontosan az árrésstop?
Az árrésstop nem közvetlenül a termékek fogyasztói árát rögzíti, hanem a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget korlátozza: az érintett kereskedők a szabályozás alá tartozó árucikkeken fő szabály szerint legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Az intézkedés az egymilliárd forintnál nagyobb éves nettó árbevételű vállalkozásokra vonatkozik, jelenleg 43 élelmiszer- és további 30 drogériai termékkategóriát érint.
Az árrés azonban nem azonos a kereskedő nyereségével, abból kell fedezni többek között a béreket, az energia-, szállítási, raktározási és üzletfenntartási költségeket, valamint a veszteségeket és a fejlesztéseket is. A korábbi hatósági árral szemben az állam nem egy konkrét bolti árat határoz meg, hanem azt szabályozza, hogy a kereskedő mennyivel adhatja drágábban a terméket a beszerzési áránál.
A szabályozás a diszkontoknak kedvez
A szabályozás közvetlenül mindössze 201 vállalatot érint, ezek azonban több ezer üzletet működtetnek. A kötelezett élelmiszer-kereskedőknek 43 élelmiszer-termékcsoport kategóriában kell legfeljebb 10 százalékos árréssel dolgozniuk, miközben az intézkedés legfeljebb 15 százalékos árréssel további 30 drogériai termékcsoportra is kiterjed. A korábbi hatósági ár kilenc termékcsoportra vonatkozott.
Neubauer Katalin szerint a szabályozás egyik alapvető hibája, hogy nem veszi figyelembe az üzlettípusok eltérő költségszerkezetét. Egy széles választékot fenntartó szupermarket működési költsége az árbevétel 28–30 százalékát is elérheti, az árrésstop alá tartozó termékek pedig a forgalmának 30–40 százalékát adhatják. Egy szűkebb választékkal dolgozó diszkontnál ugyanaz a szabályozás jóval kevesebb árucikket és a teljes forgalom kisebb részét érinti.
A szakmai egyetértést döntésnek kell követnie
Az inflációs folyamatok szintén a kivezetés mellett szólnak: augusztusban a vendéglátás nélkül számított élelmiszerár-index éves alapon 4,8 százalékkal csökkent, a KSH adatai szerint hetedik hónapja csökken az élelmiszerek ára. Az Országos Kereskedelmi Szövetség már a júliusi adatok alapján is úgy érvelt, hogy ennél kedvezőbb időpont aligha kínálkozik az intézkedés megszüntetésére.
Neubauer Katalin elmondása szerint az agrár-, a gazdasági és a pénzügyi tárca szakemberei egyaránt ismerik a problémát. A július 24-i minisztériumi egyeztetésen is elhangzott, hogy az árrésstop hibás és versenykorlátozó intézkedés, azóta azonban újabb hónapok teltek el érdemi lépés nélkül.
„Ha a kormány valóban a verseny erősítését tekinti gazdaságpolitikája egyik alapjának, akkor meg kell szüntetnie a kereskedők versenyét korlátozó árréssapka intézkedést. A további halogatás árát ugyanis egyre több, generációk óta működő magyar családi vállalkozás, velük együtt pedig a vidéki lakosság fizetheti meg” – fogalmazott a főtitkár.
